Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 6 (6. szám) - Megemlékezés az első népképviseleti országgyűlés megalakulásának 150. évfordulójáról - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. ÁDER JÁNOS, az Országgyűlés elnöke:
337 Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának 5. ülé snapja 1998. július 6án, hétfőn (17.05 óra - Elnök: Gyimóthy Géza Jegyzők: dr. Juhászné Lévai Katalin és Herényi Károly) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának 5. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Herényi Károly és dr. Juhászné Lévai Katalin jegyzők lesznek segítségemre. Megemlékezés az első népképviseleti ors zággyűlés megalakulásának 150. évfordulójáról ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Felkérem dr. Áder János urat, az Országgyűlés elnökét, tartsa meg megemlékezését az első népképviseleti országgyűlés megalakulásának 150. évfordulójáról . (Dr. Áder János a szónoki emelvényre lép.) DR. ÁDER JÁNOS , az Országgyűlés elnöke : Tisztelt Országgyűlés! Senkire sem lehet rábízni, hogy helyettünk emlékezzék. Mégis könnyen félreismerhetjük a múltat, ha megértését csupán kötelességnek tekintjük, hiszen a múlt megé rtésére való törekvés nem választható el a jövőért viselt felelősségtől. Felelősséggel tartozni a jövőért pedig több, mint közös kötelesség: személyes feladat is egyben. A hétköznapok sodrásában, a körülmények fogságában bizony gyakran megfeledkezünk errő l. Az ünnepek viszont éppen arra nyújtanak alkalmat, hogy néhány pillanatra újra és újra megtorpanjunk az időben, hogy elidőzzünk emberi, közösségi, nemzeti létünk kérdéseinél. Tisztelt Országgyűlés! Július 4e nagy nap a magyar demokrácia történetében. Na gy nap, hiszen az első magyar népképviseleti országgyűlés képviselőháza 150 esztendővel ezelőtt ezen a napon tartotta alakuló ülését. Az évfordulóról való megemlékezés számunkra több, mint formális kötelesség. Ha ugyanis március 15ét méltán tekintjük a ma gyar szabadság és függetlenség ünnepének, akkor az első népképviseleti országgyűlés megalakulását jó okkal nevezhetjük a magyar polgári demokrácia születésnapjának. E történelmi napok egyik fontos pillanatát örökíti meg s idézi nap mint emlékezetünkbe Vajd a Zsigmondnak az elnöki emelvény bal oldalán látható freskója is. A demokrácia 150 esztendővel ezelőtt - miként a rendszerváltozás idején is - vértelen küzdelmek eredményeként, de nehéz körülmények között született meg. Ezt tanúsítják azok a szavak is, ame lyek az országgyűlés megalakulására jelentek meg Kossuth Hírlapjában: "Országot kormányozni ily körülmények között nem gyermekjáték. Zavarni könnyű, csomót oldani nehéz. Teremteni pedig és nem csalatkozni csak Isten képes. Mi nem kérkedünk istenség tulajdo nával, de sok csomót oldánk, minek nehéz művére nemes önérzettel tekintünk vissza." Tisztelt Ház! Minden ünnep és minden megemlékezés arra is jó alkalmat teremt, hogy párhuzamot vonjunk múltunk és jelenünk között. Az imént idézett szavak pedig számomra - é s meggyőződésem szerint sokunk számára - nemcsak közös múltunkról, hanem közös jelenünkről is szólnak. Mert a magyar történelemben különös sorsuk van a szavaknak és a gondolatoknak, miként különös, gyakran tragikus sorsuk van a történelmi személyiségeknek és a történelmi idők hétköznapokban helytálló ismeretlen szereplőinek. Hiszen a polgárosodás és a szabadság ügye
