Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 3 (5. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HEGYI GYULA (MSZP):
327 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Körülbelül egy vagy másfél héttel e zelőtt a Közalkalmazottak Szakszervezete meghívott Őry Csaba és TuriKovács Béla képviselőtársammal együtt, hogy nyugtassuk meg őket - persze főleg a leendő kormánypárti képviselőtársaim , hogy nem lesz nagy tisztogatás a köztisztviselői szférában. Meg le ttek nyugtatva a két új kormánypárti képviselő által. Remélem, hogy az ígéretüket be is váltják. Majd pedig Őry Csaba hazugságnak nevezte azokat az állításokat, miszerint államosítani fogják a tbönkormányzatokat. Azt mondta, hogy erről természetesen szó s incs, nyolctíz tagú, e parlament által választott felügyelőbizottságok fognak a tbönkormányzatok élén állni. Én elhiszem, hogy Őry Csaba jószándékkal mondta ezt, úgy is, mint a Liga egykori vezetője, aki azonosult a szakszervezeti állásponttal. Kérdés pe rsze, hogy most miért nincs itt a vitában, miért nem mondja el az álláspontját, és ha ily mértékben meghazudtolta őt a saját leendő kormánya, akkor milyen erkölcsi alapon vállal államtitkárságot a felállítandó kormányban. Ezt azonban azoknak a ligás szaksz ervezeti tagoknak, vezetőknek és képviselőknek kell megkérdezniük tőle, akik élénken tiltakoztak a Fideszkormány tervezett döntése ellen - egyébként az a Liga, amely nagyon sok tekintetben a polgári gondolatot, legalábbis a Fidesz választási kampányát ind irekt módon támogatta. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt fideszes Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy természetesen a saját szempontjukból is egy rossz döntést hoznak. Ha a Szocialista Párt csak és kizárólag a saját frakciója érdekeit követné, akkor a l elke mélyén örülne ennek a döntésnek, hiszen ha önök teljesen a saját vállukra veszik az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás ügyét, teljes mértékben kormányfelügyelet alá helyezik, akkor, ha a jövő héten elvész egy tű valamelyik falusi, kisvárosi kór házban, akkor ezután természetesen - kedves Selmeczi Gabriella képviselőtársam - ezért is Orbán Viktor lesz a felelős, és akkor bármelyik beteg, akinek bármilyen gondja van az egészségbiztosítással, joggal szidhatja a kormányt. Ha valaki egy nappal később kapja meg a nyugdíját, akkor ne a Nyugdíjfolyósító Intézetet hibáztassa, hanem a Fideszt, annak képviselőit és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök urat. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon rossz döntés. Egy demokráciában azért vannak külön önkormányzatok - települési önkormányzatok, társadalombiztosítási önkormányzatok, a hatalomnak, a felelősségnek a legkülönbözőbb megosztása , hogy minél több ellenőrzési fórum legyen, minél több oszlopon épüljön fel a társadalom. Ahogy a holland politológiai kifejezés m ondja: egy oszloptársadalom legyen, amely annál erősebb, minél különbözőbbképpen megválasztott, különböző reprezentativitású szervezetek alkotják. Egy olyan rendszer, amelyben a kormány minden jónak a megtestesítője és képviselője, a legkevésbé a jó szándé kú kormánypárti többség érdekeit szolgálja, hiszen egy országban nem lehet mindenért felelős néhány ember. (18.40) Sokan megpróbálták ezt, és eléggé látványosan belebuktak. Itt főleg a szakszervezetekről beszélünk ezekkel az önkormányzatokkal kapcsolatban. Emlékeztetnék azért arra, hogy a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatban a nyugdíjasszervezetek képviselői is ott vannak, akik valóban sok százezer nyugdíjast képviselnek. Annak idején úgy álltak fel ezek a nyugdíjasszervezetek, hogy az egyikük inkább a balold ali orientációjú nyugdíjasokat tömörítette, a másikuk azt, amit önök mostanában polgári, régebben keresztény, konzervatív szóval jelöltek; ez utóbbiak képviselői is ott vannak a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatban, és természetesen ők is el fogják veszíteni azt a helyüket, amelyet ott eddig betöltöttek. Sümeghy Csaba említette, hogy az előző kormány időnként az érdekegyeztetésben csak háromnégy partnerrel tárgyalt ahelyett, hogy minden szakszervezettel és munkaadói szervezettel leült volna tárgyalni. Nem tu dom, mennyiben volt így, mennyiben nem, mindenesetre az új kormánynak ezek szerint máris sikerült az, ami nekünk nem sikerült: egyesíteni a szakszervezeteket és a munkaadói szervezeteket, hiszen most öt szakszervezet és nyolc munkaadói szervezet egységesen tiltakozik az önök tervezett lépése ellen. Aki ismeri azt a megosztottságot, amely a magyar szakszervezetek között volt, ilyen értelemben valóban történelmi tett, hogy a