Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 3 (5. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP):
323 járhat? Talán azért, mert valaki lakatot tett a szájukra? Ez a kérdés mindenekelőtt azért vetődik fel, mert jó néhány miniszter úr a meghallgatásakor ennek az ellenkezőjéről tett tanúbizonyságot. Célszerű lenne, ha a döntés előtt a parlamentnek is volna lehetősége megismerni ezeknek a miniszteriális vezető személyeknek a véleményét, mert így az embernek az a kényszerképzete támadhat: nem is biztos, hogy azonosulnak ugyanazok a személyek ezzel a megoldással , akiknek ezzel az üggyel dolguk lesz. Azt gondolom, persze még egy vonatkozásban is érdemes lenne megismerni a jövendőbeli miniszter urak véleményét, hiszen ha igent vagy nemet mondanak rá, vagy ha őszintén elmondják a személyes álláspontjukat, lehet, hog y az a következő időszak érdekegyeztetésére nézve egy bizalomnövelő lehetőséget adna. Engedjenek meg még valamit! Önök az Alkotmánybíróságra hivatkoznak az indoklásban; azt gondolom, ez azonban már egy más műfajhoz tartozik. Ez ahhoz a műfajhoz tartozik, h ogy önök tetszetős módon az Alkotmánybíróság önöknek tetsző mondatait egymás mellé ollózták, és ezzel azt a látszatot akarják kelteni, hogy teljes egészében az Alkotmánybíróság által kialakított álláspont bázisán vannak. Erre én csak azt tudom mondani: nem csak az hazudik, aki nem a valóságot állítja, hanem az is, aki a teljes igazságot nem mondja el. (Közbeszólások a jobb oldalról. - Selmeczi Gabriella: Úgy van! Erről beszélünk mi is!) Ez pedig hangsúlyozottan arról szól, hogy az Alkotmánybíróság legfontosa bb álláspontja az volt, hogy az ellátások jogbiztonsága minden más hiányossághoz képest elsőrangú szempont, és ha elsőrangú szempont, akkor nem támasztja alá a puccsszerűséget, nem támasztja alá azt a céltalan rohanást, hogy az érdekegyeztetés megkerülésév el ilyen döntés szülessen. (18.20) Ellenkezőleg: az Alkotmánybíróság pontosan azt az álláspontot erősítette meg, ha az ellátások jogbiztonságos helyzetének fenntartását támogatjuk, akkor ezen a ponton a társadalom meghallgatásával kell a döntést kialakítan i. Ilyen értelemben az önök érvelése kifejezett félrevezetése a magyar társadalomnak. Mindezt természetesen azon a bázison mondom el - s ezt mindenki ellenőrizheti a jelenlévők közül , hogy soha nem állítottuk, hogy az önkormányzatok munkája, működése hib átlan lenne, soha nem állítottuk azt, hogy nincs javítanivaló benne. Csak önök megfordították a megoldás logikáját. Azt gondolom, ha legalább ennyi erőfeszítést fognak tenni az alapok makroszintű finanszírozásának rendbetételére, ha tisztázzák azokat a tör vényi feltételeket, amelyek között a társadalombiztosítás dolgozik, ha eredményes erőfeszítéseket fognak tenni a járulékok behajtására, akkor majd igazolva lehet legalább az alapprobléma rendezésére irányuló szándék. Mindezek után értelmesen mit lehet tenn i ebben a helyzetben? Két dolgot ajánlanék; az egyik: ha önökben még van valamennyi maradék bölcsesség, akkor a legjobban tennék, ha visszavonnák a javaslatukat. De ebben nem is reménykedem, mert azt láttam az eddigi vita során, hogy erre a legminimálisabb remény sincs. Ezek után azt tudom mondani, talán gondolják meg azt az alternatívát, hogy a mostani döntés helyett egy országgyűlési határozatban fogalmazzák meg azt, amit tenni akarnak, és ez az országgyűlési határozat lehetőséget nyújt az általam jelzett hiányosságok kiküszöbölésére. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Kökény Mihály MSZPs képviselőnek. DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági ajánlás 1. po ntjában szereplő módosító indítványt indokolva szeretném elmondani önöknek azt, amit tegnap az általános vita kezdetén ügyvivő miniszterként nem tehettem meg. Nem tehettem, mivel - hasonlóan a felsőoktatásról és a családtámogatásokról szóló tervezetek tárg yalásához - az előterjesztőt követően,