Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 3 (5. szám) - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - "Az új évezred küszöbén - kormányprogram a polgári Magyarországért" című előterjesztés vitájának folytatása - KÓSA LAJOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz):
317 társadalom különböző rétegeinek véleményét fogalmazza meg, és ezt a megfogalmazott véleményt a társadalom különböző rétegeivel együtt kívánja végrehajtani. Ebb ől következik, hogy nem kivétel ez alól a magyar munkaadói és munkavállalói társadalom sem, és szerintem azok az ellenzéki képviselők, akik nem ezt olvasták ki a Fidesz programjából, és nem látták, hogy a Fidesz mily jelentőséget tulajdonít az erős, politi kailag önálló munkaadói és szakszervezeti szervezeteknek, azok a képviselőtársaim valószínűleg az előző kormány programját olvasták, vagy nem akarták ezt értelmezni. Úgy gondolom, hogy az érdekérvényesítésnek három alapvető feladata van, illetve három form ában nyilvánul meg Magyarországon is: az egyik, ami nem igazán elterjedt, a lobbyzás kérdése; a másik, ami makroszinten jelentkezik, a gazdasági kamarák kérdése, és amiről nem szeretnék most beszélni, mert az 1992 óta létrejövő és létrejött kamarák és a ma gyar vállalkozói társadalom között olyan ellentét feszül, amely ellentét és kérdés mielőbbi megoldást igényel. Azonban úgy gondolom, hogy amit önök több hozzászólásban és megelőző újságcikkben feszegettek, választ igényel. Ez az érdekegyeztetés kérdése. Az érdekegyeztetés kérdése nagyon érdekes módon általában kormányváltások környékén szokott felelevenedni, és akkor kap különös súlyt, lásd a taxisblokád kérdését, majd lásd a mostani kormányváltást. Ahhoz, hogy Magyarországon komoly érdekegyeztetés működjön - azt hiszem, egyetértenek az itt ülő és különböző szakszervezeti funkciót betöltő képviselőtársaim is , erős, tőkeerős politikát alakító munkaadói szervezetek szükségesek; erős, nagy társadalmi réteget képviselő szakszervezetek legyenek, és ezáltal való suljon meg az az önállóság, amely a tripartitrendszert lehetővé teszi. Úgy gondolom, hogy Magyarországon jelenleg egyik sem valósult meg. Az elmúlt időszakban a politika determinálta mind a munkaadói, mind a munkavállalói társadalmat, megjelentek a kedven c munkavállalói és kedvenc munkaadói rétegek. A szakszervezetek tulajdonképpen az aktív munkavállalóknak igen kis részét képviselték, és képviselik a mai nap folyamán is, a munkaadók táborában pedig nem jelent meg a nemzetközi tőke, a multik, és döntő rész ben hiányoznak a kisvállalkozások is. Úgy gondolom, hogy a Fidesz által felvállalt probléma megoldása közel sem egyszerű. Nehezíti ezt két olyan kérdés is - amely az önállóságot és a politikamentességet illeti , hogy közismerten legnagyobb szakszervezetün k az MSZPvel kötött választási szövetségével tulajdonképpen elköteleződött egy párthoz, tehát gyakorlatilag az érdekegyeztetés területén is párt jelenik meg és nem szakszervezet. Nehezíti a helyzetet az, hogy az 1991ben megkötött ÉTalapszabályt a mai na pig nem sikerült módosítani, és amit tulajdonképpen a még nem létező kormánynak felróttak, az volt, hogy az elmúlt időszakban három éven keresztül csak az ÉT átszervezésével voltak elfoglalva, gyakorlatilag semmilyen megoldás nélkül, mondhatnám azt, hogy k amarillapolitikával. Úgy gondolom, hogy azok a nem ebben a Házban elhangzott, de újságcikkben megjelent szakszervezeti vezetői nyilatkozatok, amelyek a még meg nem alakult kormánytól a középszintű érdekegyeztetést vagy a helyi érdekegyeztetést hiányolják, megalapozatlanok, hiszen ez a rendszer soha nem épült ki Magyarországon, és a közeljövő feladata, hogy mi ezt kiépítsük. Ezért engedjék meg, hogy elmondjam: az új kormány érdekelt abban, hogy Magyarországon végre komoly érdekegyeztetés folyjon önálló, poli tikamentes, autonóm szakszervezeti és munkaadói szervezetekkel. Úgy gondolom, hogy az ÉT átszervezése nem ezt a feladatot jelenti, hanem azt - a magasabb szintre emelés azt jelenti , hogy bizonyos kérdésekben igenis évente meghatározott számmal minisztere lnöki szinten kell a kérdéseket rendezni, de olyan kérdéseket, amelyeket ma az ÉT keretén belül rendezünk, a szakszervezetek és munkaadók egymás közötti viszonylatában is meg lehet oldani, vagy szakértői bizottságok keretébe lehet utalni. Ha Magyarországon az érdekegyeztetés tekintélyét meg kívánjuk alapozni, ahhoz nem szükséges a kis ügyek ide utalása.
