Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 3 (5. szám) - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - "Az új évezred küszöbén - kormányprogram a polgári Magyarországért" című előterjesztés vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
268 mondom ezt, hiszen az ember kora nem érdem, hanem tény, és hát sokan vagyunk a hazában, akik - legalábbis tapasztalatainkat tekintve - immár a tízen túliak társaságához tartozunk. Biztató volt számomra, amikor ezzel kapcsolatban tegnap Orbán Viktor miniszt erelnökjelölt úr a beszédében szó szerint így fogalmazott: "Ez azonban nem mentesít minket - mármint a kormányt - a múlt megismerése és megértése alól." Én személyesen ezzel a megállapítással is mélyen egyetértek, és a magam nevében ehhez a megismerő munk ához és főként a történelmi múlt megértéséhez sok sikert kívánok a fiatal demokratáknak. Köszönöm a szót. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szólásra következik Csapody Miklós, az MDF képviselője; őt Pető Iván követi, az SZDSZ részéről. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogram két pontját kívánom érinteni: az egyik a "Hírünk a világban", a másik pedig "A sajtó" címet viselő fejezet. "Hírünk a világban", azaz Magyarország és a magyarság nemzetközi megítélésének kér dése, a külföldi Magyarország- és nemzetkép valóságnak megfelelő formálása. Mi az országkép, mi az imago hungariae? Ha a lexikon szócikkében kellene definíciót adni, azt mondanám, hogy mindazon magyar kulturális, művészeti, tudományos, történeti, gazdasági , politikai, sport- és idegenforgalmi ismeretek kiegyensúlyozott összessége, amelyek a külvilághoz, a szomszédság, Európa és a világ közvéleményéhez, a gazdaság szereplőihez és a politikai döntéshozókhoz rólunk, magyarokról eljutnak. Ebből következik termé szetesen az is, hogy az országképet formálni kell, az információt el kell juttatni. Informare necesse est - tájékoztatni pedig szükséges, hiszen az országkép minősége furcsa módon nemzetbiztonsági kérdés is. A külvilág ugyanis - mivel önmagából indul ki - magától értetődően feltételezi, hogy minden megnyilatkozásunk mögött igazi értékrend, világos stratégia áll. A külföld eleve azt gondolja, hogy a magyar külpolitika és a tájékoztatás nem téveszti szem elől a nemzeti érdeket, és úgy véli, hogy ez a külkép e zt szolgálja, és nem mást. A külföld előtt tehát idegenforgalomban és diplomáciában, vendéglátásban és tájékoztatásban, a nemzetközi kapcsolatokban és a szomszédolásban olyannak kellene látszanunk, amilyenek értékeink, történelmünk, művészetünk és tisztess éges politikai szándékaink. Ezért fontos, hogy a kormányprogram külön is szól erről, és megkülönböztetett figyelmet fordít - mint írja - "a külföldi magyar intézetek működési feltételeire is". A Magyar Demokrata Fórum részéről öt esztendeje szorgalmazom az országkép megfelelő alakítását, a hatékony országreklám művelését is. Ezért személy szerint nekem külön is örvendetes az, hogy a program erre a stratégiai kérdésre nagy hangsúlyt helyez. Az pedig immár magától értetődő szemléleti kérdés, ettől a kormánypr ogramtól nem is vártam mást, mint hogy a Magyar Köztársaság kormánya a magyar kultúra és tudomány szerves részének tekinti a határon túli magyar kulturális értékek és teljesítmények összességét is. Ezek külföldi megismertetése a program szerint a magyar ku lturális politika és kultúrdiplomácia fontos feladata lesz. A második rövid fejezet: "A sajtó". E fejezet kulcstétele: "A kormány lépései arra irányulnak, hogy a sajtó politikától és gazdasági érdekcsoportoktól való függetlenségét garantálja, és ezá ltal megakadályozza, hogy az állampolgárok hiteles tájékoztatáshoz való joga veszélybe kerüljön." Itt elmondható, hogy a veszély nemcsak fennáll, hanem régen be is következett, ezért tehát annak elhárítása a fő teendő. És nem is elsősorban a kormányzat tee ndője ez, hanem a médiavilág öntisztító, jótékony hatását kell hogy kísérje. Örvendetes, hogy a programpont megemlíti egy új sajtótörvény benyújtását is, melynek legfontosabb feladata, hogy megteremtse a szerkesztői függetlenség feltételeit, valamint hogy megakadályozza a véleménymonopólium kialakulásához vezető tőkekoncentrációt. Mára az is