Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak

1998. július 3 (5. szám) - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - "Az új évezred küszöbén - kormányprogram a polgári Magyarországért" című előterjesztés vitájának folytatása - HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. DÁN JÁNOS (FKGP):

255 HORVÁTH JÁNOS (Fidesz)

: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kezemben van a Világgazdaság mai száma, ezzel a nagy címmel:

"Optimisták a londoni befektetők - Hét százalék is lehet a növekedés?" És továbbmegy: a

megkérdezet

t vállalatvezetők szerint a magyar gazdaság erőteljes növekedésnek indult, akár 7

százalékos GDPbővülésre is képes. Tisztelt Ház! Nekem nincs szükségem erre az idézetre ahhoz, hogy figyelmeztessem önöket,

hogy a növekedés körül kialakult vita, bizony, nem megalapozott. Megalapozott a közgazdaságtudomány elméletei és tapasztalata szerint. Hallottam Bauer Tamás képviselő úrtól,

Kuncze Gábor képviselő úrtól és többektől megkérdőjelezni a magyar gazdaság optimális

növekedésének a lehetőségeit. (Vidoven Árpád

helyét a jegyzői székben dr. Szabó Erika foglalja el.) Mik is azok az optimális lehetőségek? A FideszMagyar Polgári Párt programjának a kidolgozása

során azzal foglalkoztunk, hogy valóban mik az adottságok, az erőforrások és a lehetőségek. Számba

véve a

zt, eljutottunk odáig, hogy igenis, lehetséges, hogy ennek az országnak a nemzeti jövedelme és

az egy főre eső jövedelme megduplázódjék. Ezek a matematikai számítások mutattak rá arra, hogy ez

körülbelül 7 százalékos növekedés általában. Azok, akik ezt megkérdőjelezik, nem veszik számba, hogy a növekedés gyógyszer sok minden

másra is.

(Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Nevezetesen: ha több a termék,

akkor az áruk ára lecsökken; ha több a termék, akkor több embert

foglalkoztatnak, kevesebb lesz a munkanélküliség, ugyanakkor több lesz a kincstár bevétele, az adóalap. Tehát a növekedés orvosság

mindenre. Itt nincs szó arról, hogy valamit valamiért el kell cserélni! Köszönöm.

(Taps a Fidesz, az FKGP és az MDF padsoraib

an.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc)

: Hozzászólásra következik Dán János, Független Kisgazdapárt; őt követi Lamperth Mónika az

MSZP részéről. DR. DÁN JÁNOS (FKGP)

: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Miért van szükség a mezőgazdaság

és

a vidékfejlesztés összekapcsolására? El kell gondolkoznunk azon, hogy Magyarország Európa, s

talán a világ egyik legjobb mezőgazdasági adottságú országa, ahol a mezőgazdaságilag

megművelhető terület az ország összterületének mintegy 65 százalékát teszi ki. Ehhez tartozik még

az elfogadható éghajlati adottság és a szorgalmas, dolgos nép. Ezeket figyelembe véve meghökkentő,

hogy a növénytermesztésben, az állattenyésztésben az elmúlt tíz évben milyen jelentős mértékű

visszaesés, zuhanás történt. Az elmúlt négy évet az jellemezte, hogy az egyik évben sertéshús, a másik évben hagyma, a harmadik évben gabona, alma- és a többi értékesítési gondok jelentkeztek. Jelenleg akut gondnak

mondható a jónak mutatkozó gabonatermés. Eddigi adatok szerint 1 millió 170 ezer

hektáron 5

millió tonna körüli mennyiség várható. Ehhez társulnak még az elmúlt évről visszamaradt,

raktárokban lévő készletek. A gabona egy része csak állati takarmányozásra alkalmas, felvetődik a

kérdés, hogy ez eddig miért nem így történt. Dr. Kovács Fe

renc akadémikus '97 szeptemberében

Gödöllőn az alábbiakat mondta: "Magyarországon az állatállomány a XX. században még a második

világháborút követően sem volt olyan alacsony, mint napjainkban." Mi történt 1998 első negyedévében? Behozták a '98ra engedély

ezett importhús zömét. Miért? - tettük fel a kérdést. Több újság megírta a választ: olcsó húsnak kampány a neve. Csendes kampány

volt, olcsó hússal. Természetesen nem azt ellenezzük, hogy az állampolgárok olcsó húshoz jutottak,

hanem azt, hogy a magyar gaz

dáktól olcsón vagy egyáltalán nem vásárolták meg az állataikat. El kell

mondani, hogy különféle nemzetközi szerződésekben és egyezményekben a hús- és az

élőállatimportot újra kellene gondolni. Ugyanis megkérdőjelezendő az, hogy mi importot hozunk be,