Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 3 (5. szám) - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - "Az új évezred küszöbén - kormányprogram a polgári Magyarországért" című előterjesztés vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
252 ahogy egy éni szinten is, úgy a külpolitikában is nagyon nagy szükség van arra, hogy a célok megvalósításához megfelelő társakra találjunk, így a kisebb országcsoport, illetőleg a nagyobb országcsoport is nagyon fontos társunk lehet az elkövetkezendő időszakban a re gionális stabilitás mívelésében. A legfőbb kihívás is itt jelentkezik egyébként az elkövetkezendő négy évben a magyar külpolitika előtt, nevezetesen a regionális politika és az integrációs politika összehangolásának a kérdése. Ha nem sikerül a regionális p olitikát és az integrációs politikát megfelelőképpen összehangolnunk, akkor az a kockázat fenyeget, hogy egyfajta civilizációs szakadék képződik Magyarország, illetőleg az első körös országok, illetve a térség többi országa között. Ez a magyarság számára a zzal is járna, ismerve az adottságainkat, hogy az összmagyarság széttöredezése és felszámolódása megállíthatatlanul lendületet kapna, tehát mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy egy összehangolatlan, konfliktusos regionális és integrációs politika kockázatait minimalizáljuk, lehetőség szerint elkerüljük. Ugyanakkor lehetőséget is hordoz, ha sikeresen hangoljuk össze ezt a két kihívást. Azt a lehetőséget hordozza, hogy az integrációból fakadó előnyöket az egész térség számára és így a magyarmagyar kapcsolatrendszer számára is szét fogja tudni teríteni a magyar kormányzat, társadalom- és gazdaságpolitika. 4. Korrekt és intézményes magyarmagyar párbeszédre törekszünk. Alapelvünk az, amit Orbán Viktor a választások éjszakáján úgy fogalmazott meg: ado ttság, hogy a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, ugyanakkor a kormány a nemzet része kíván lenni. A kormányprogram úgy fogalmaz, hogy legfőbb célunk a határon túli magyarság vonatkozásában az, hogy szülőföldjükön ezek a közösségek meg maradhassanak, és ott gyarapodhassanak. Tehát semmiféle alternatív elképzelés ezzel kapcsolatban nem merült föl az elképzeléseink között. Ugyanezt írja le egyébként az alkotmányunk is, amikor azt a nagyon érzelemteli kijelentést megfogalmazza, hogy a Magya r Köztársaság felelősséget érez a határon túli magyarság iránt. A stratégia a már említett lehetőség arra, hogy összehangoljuk a regionális és az integrációs politikát. Úgy véljük, hogy a határon túli magyarság az egyik legfőbb haszonélvezője lehet ennek a z összehangolásnak, és azt is gondoljuk, hogy az egyik legfőbb motorja lehet annak, hogy ez az összhang létrejöjjön. A konkrét kihívások és feladatok között meg kell említenem a schengeni egyezménnyel kapcsolatos problémákat. Látunk megoldást arra, hogy a schengeni egyezményhez csatlakozzunk, ugyanakkor a magyarmagyar kapcsolattartásban ne következzen be semmiféle törés. Fontosnak látjuk azt is, hogy ne csak a vízumpolitika területén, de más vonatkozásokban is a határon túli magyaroknak Magyarországon több letjogok legyenek elérhetőek, hiszen nem egyszerűen turista a Magyarországra beutazó határon túli magyar. A konkrét kérdések között megemlítem azt is, hogy az identitás megőrzése a szülőföldjükön különösen érinti az oktatás kérdését - szól erről kiemelten a kormányprogram , érinti a bővülő hitélet lehetőségeit és érinti a hivatalos szférában való akadálytalan anyanyelvhasználat lehetőségét. Ezek azok az igények, amelyeket az elmúlt években konkrét szinten megfogalmaztak, és számíthat a határon túli magyars ág arra, hogy ezen a területen támogatjuk őket. Meg kell jegyeznem harmadik konkrét igényként azt, hogy az elmúlt években a közösségi autonómia gyakran megfogalmazódott igényeik között, márpedig ha a közösségi autonómia a határon túli magyarság számára igé nyként megjelenik, akkor a kormány számára egyetlenegy lehetőség kínálkozik: fölajánlja a stabil támogatását ezen igények mögött. 5. Összehangolt külkapcsolati stratégiát kíván a kormány megvalósítani. Ennek az intézményi vonatkozásairól néhány szót. A Kül ügyminisztérium felügyelné az elkövetkezendőkben a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a Külügyminisztérium berkein belül maradna az integráció összes kompetenciája, illetőleg a Külügyminisztérium fokozott felelősséget vállalna az elkövetkezendőkben
