Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 3 (5. szám) - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - "Az új évezred küszöbén - kormányprogram a polgári Magyarországért" című előterjesztés vitájának folytatása - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
250 BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgy űlés! Gratulációval szeretném kezdeni: gratulálni szeretnék a kijelölt miniszterelnök úrnak, természetesen először a választási eredményéhez, ahogy ez illik, másodszor pedig a gazdasági miniszterjelöltjeihez. Őszintén teszem ezt, hiszen jól ismerjük a gazd asági miniszterjelöltjeit. 1994 februárjábanmárciusában, amikor még közös kormányzásra gondoltunk a Fidesszel, több héten keresztül egyeztettük a Fidesz és az SZDSZ gazdaságpolitikai elképzeléseit. Tardos Mártonnal és Soós Attilával együtt voltam az SZDSZcsoportban, a Fideszcsoport történetesen Urbán Lászlóból, Chikán Attilából és Járai Zsigmondból állt. Mindenben egyetértésre jutottunk a többhetes egyeztetésen, minden lényeges gazdaságpolitikai kérdésben egyet tudtunk érteni. El kell mondanom, hogy megi smerve a gazdasági miniszterjelölteknek az elmúlt hetekben elhangzott nyilatkozatait, az az érzésem, hogy ma is minden lényeges kérdésben egyetértünk velük. Egyet tudunk érteni azzal, hogy az a választási program, amelyet a két nagy kormánypárt megfogalmaz ott a választások előtt, nem alkalmas működőképes kormányprogramnak; ez az, amit úgy fogalmaztak, hogy más dolog a választási program, és más dolog a kormányprogram. Egyetértünk azzal, hogy komoly gazdaságpolitikus nem fogalmazhatta meg a 7 százalékos növe kedés célját. Chikán Attila ezt úgy fogalmazta meg a Magyar Nemzet június 20ai számában, hogy a 7 százalék politikai kijelentés, a gazdaság működését egyetlen jelzőszámmal megítélni szakszerűtlen dolog. Ennek a funkciója a kampányban az volt, hogy ez a sz ám nagyobb legyen, mint amit az MSZP mond. (Derültség az SZDSZ padsoraiból.) Egyetértünk azzal, hogy az alapkérdésekben az új kormánynak is folytatnia kell az eddigi gazdaságpolitikát, törekednie kell a költségvetési deficit csökkentésére. Azzal is egyetértünk továbbá, hogy azt a bizonyos adó- és járulékcsökkentést először egy jelképes mértékkel kell kipróbálni, és akkor majd kiderül, hogy az ettől elvárt hatások, vagyis hogy az adóbevételek ettől nem csökkennek, megvalósulnake, avagy sem. Egyet értünk tehát a kormány gazdasági miniszterjelöltjének a fő törekvéseivel ugyanúgy, mint négy évvel ezelőtt. Sajnos azt kell azonban mondanunk, hogy az előttünk levő kormányprogram nem tükrözi ezt a felfogást, nem tükrözi a gazdasági miniszterjelöltek felfo gását. Ebben a kormányprogramban a 8. oldalon ma is ott van az az illúzió, amelyik azt képzeli, hogy az adó- és járulékkulcsok csökkentése mellett is nőhet a bevétel. Ha a szövegben nincs is benne a 7 százalék, de a kijelölt miniszterelnök úr tegnapi expoz éja utolsó percében bizony megfogalmazódott ugyanez a gondolat, amikor azt mondta, úgy gondolja, hogy egy nagy elhatározással a felére lehet csökkenteni a fejlett európai országok utolérésének idejét - ez áll a 7 százalékos gondolat mögött. A kormányprogra mban ott van a költségvetést terhelő ígéreteknek a tömege az oktatásban, a kultúrában, az egészségügyben, a vidékfejlesztésben, a lakásgazdálkodásban, az egyházakkal kapcsolatos politikájában, és folytathatnám ezt, ha nem lenne korlátozott a frakciómtól ka pott időm. A kormányprogram legsúlyosabb két pontja közül az egyik - amelyik a legélesebben áll ellentétben azzal a racionális gazdaságpolitikai felfogással, amelyben a kormány gazdasági miniszterjelöltjével egyet tudunk érteni - az agrárprogram. Azt gondo lom, ez az agrárprogram, amelyik visszatér ahhoz a kisgazda agrárprogramhoz, ami az MDFkormányt is nyomta az előző ciklusban, amely - szemben a fejlett országok törekvéseivel: a mezőgazdaság, és ezen belül a birtokszerkezet racionalizálására, korszerűsíté sére törekszik, ezzel próbálja csökkenteni azt a terhet, amit az agrártámogatások jelentenek a gazdaságnak; nézzük meg, mire készül az Európai Unió! - kitart és erőlteti a kisparaszti mezőgazdaság kisgazda ábrándját, kerül amibe kerül. Ha ez az agrárprogra m megvalósulna, távolítaná Magyarországot a fejlett Európától. Hasonlóképpen a jóléti rendszerekkel kapcsolatos az a kormányprogramban megfogalmazódó felfogás, amelyik nem az elesetteknek, a rászorulóknak, hanem éppen a legkevésbé rászorulóknak juttatott, adófizetők pénzéből finanszírozott támogatásokat kívánja bővíteni. Ha a kommunisták
