Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 3 (5. szám) - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - "Az új évezred küszöbén - kormányprogram a polgári Magyarországért" című előterjesztés vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VIDOVEN ÁRPÁD jegyző: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
247 hogy az érdekegyeztetés eurokonform legyen, hogy a munka világának szereplőit ne tekintse úgy a kormányzat és a parlament, mintha valami szükséges rossz lenne a társadalom kebelén belül. Márpedig a jelek e tekintetben meglehetősen aggasztóak - be vallom férfiasan , mert ha most a kormányprogram egy mondatát idézem önöknek, amely szerint: "A kormány az érdekegyeztetést a jelenleginél magasabb szintre kívánja emelni, érdemi tárgyalásokat, megegyezésre törekvő szociális párbeszédet fog folytatni az é rdekképviseletekkel.", akkor azt kell hogy mondjam, ez már olyan magas szinten van, hogy onnan, úgy tűnik, a partnerekhez már el sem ér a szándék. Rámutat erre az elmúlt néhány nap jó néhány, ezen érdekegyeztetést messze negligáló történése és beterjesztet t javaslata. Mondhatja erre valaki persze, hogy még nincs új kormány. Kérem tisztelettel, ha ez volna az egyetlen probléma, akkor, úgy gondolom, ez nem a kormányprogram vagy egyes törvényjavaslatok kérdése volna, meg lehetne oldani ezt a dolgot. Ugyanakkor azt kell mondani, hogy van a kormányprogramban, ugyanezen a területen, néhány nagyon aggasztó megjegyzés. Az egyik az, amelyik azt mondja, hogy öt év alatt 200 ezer munkahelyet kíván teremteni a kormány - megjegyzem: nem értem az öt évet, hiszen a kormány program négy évre szól, legalábbis vélhetően, mert bármennyire is bízik önmagában a kormány, gondolom, négy év múlva úgyis újabb programot kell készítenie. Ezzel a 200 ezer munkahellyel csak az a probléma, hogy beígér valamit, ami, úgy tűnik, a jelenlegi f olyamatok következtében nem egy üres ígéret. E tekintetben tényleg nem az, hiszen csak ennek az évnek az első hét hónapjában csak 70 ezer munkahelyet teremtettünk, ha ezt az ütemet tudjuk tartani, akkor ez fog működni. A kérdés az, hogy hogyan tudjuk tarta ni. Meggyőződésem szerint úgy semmiképpen nem, ha valakik azt gondolják, hogy az adó- és járulékcsökkentés valamilyen döbbenetes munkaerőfelszívó hatást eredményez a munkaerőpiacon. Kérem tisztelettel, sehol a világon nincs arra bizonyíték, hogy az alacso ny adók és járulékok automatikusan magas foglalkoztatást tennének lehetővé. (12.20) Az Európai Unió két legkeményebben adóztatott társadalmában, Svédországban és Dániában a legalacsonyabb a munkanélküliség. Ezzel szemben a legalacsonyabb adóztatású országo kban a legmagasabb a munkanélküliség. Természetesen ezt a törvényszerűséget sem lehet általános érvényűnek elfogadni, de arra mindenképpen rámutat, hogy önmagában az alacsonyabb járulékfizetési kényszer vagy lehetőség egyetlen munkaadót sem ösztönzött még arra, hogy növelje a munkaerőpiacon való jelenlétét, magyarán mondva, több embert vegyen fel. Meg kell jegyezni azt is, hogy nagyon nagy hibának tartjuk az aktív és passzív munkaerőpiaci jelenlét szétválasztását, az eszközrendszer szétválasztását, tudniil lik azt, hogy ez két tárcához fog kerülni. Meggyőződésünk szerint ugyanis ennek az lesz a következménye, hogy aki egyszer bekerül a passzív munkaerőpiaci kosárba, arról ebben a rendszerben a társadalom gyakorlatilag lemond. Legalábbis ezt sugallja az a do log, hogy számára ott egyszer s mindenkorra kijelöltetett a hely. Ez egy rossz megoldás. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, van még egy olyan momentum, amire fel kell hívni a figyelmet, mégpedig pontosan abban az összhangban, abban a meggyőződésben, amiről eddig próbáltam beszélni. Ez pedig a következő: Ha Magyarország az európai integrációs törekvései tekintetében a munkaerőpiac szereplőit nem tekinti egyenrangúnak - amint az egyébként ebből a programból világosan kiderül , akkor nem történik más, m int hogy valami olyan önkéntelen derogációs igényt jelent be - jóllehet nem a papírokon - az Európai Unió irányába, amely európai uniós csatlakozásunkat alapvetően megnehezítheti. Ha Magyarország olyan helyzetet kíván kínálni például a tőkepiac nemzetközi szereplőinek, hogy Magyarország egészen eltérő foglalkoztatási feltételeket kíván ajánlani, mint amilyet az Unió többi tagországában megtalál, akkor pontosan ez lesz az az indirekten vagy direkten felhasználható érv, amely a csatlakozásunkat hátráltathatja . Nem egyszerűen foglalkoztatáspolitikai
