Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 3 (5. szám) - "Az új évezred küszöbén - kormányprogram a polgári Magyarországért" című előterjesztés vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP):
213 ifjúsági szervezet, ahol mindez eleven tudássá válik, ahol a kooperáció kényszere átélhető, ahol az egymásra utaltság élménye valós. A következő kormánynak, de a parlamentnek is az a feladata, hogy megtalálja és finanszírozza ezeket a közösségeket, ahol a gyerekek nemcsak papíron, hanem a valós ágban is megtanulják, hogy milyen egymásra utaltnak lenni, milyen az, ha nemcsak önmagunkra számítunk, hanem egy közösségben kívánunk élni. Mert ez az erkölcs otthona, nincs erkölcs közösség nélkül, nincs erkölcs csak magányos emberek számára. Ezt a szomor ú tanulságot le kell vonnunk itt a tegnapi robbantások, véres merényletek után. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Burány Sándor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Egyúttal bejelentem, hogy az ő fel szólalása után kerül sor arra a határozathozatalra, amiről Pokorni Zoltán képviselő úr felszólalása előtt beszéltem. Burány Sándor után pedig Szabadi Béla következik, a Független Kisgazdapárt részéről. BURÁNY SÁNDOR (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tiszt elt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Urbán László, aki néhány napig a Fidesz pénzügyminiszterjelöltje volt, azt nyilatkozta az egyik újságban, hogy "más a választási program és más a kormányprogram". Ha figyelmesen tanulmányozzuk az elénk terjesztett dokum entumot, akkor rájövünk, hogy Urbán László bizony igazat mondott. Remélem, nem ezért menesztették, mielőtt még hivatalát betölthette volna. Mert ha összehasonlítjuk a kormányprogramot a választási programmal, akkor több figyelemre méltó eltérést találunk b enne. Kezdjük először is a gazdasági növekedéssel. Mit mondott erről a Fidesz választási programja? Szó szerint idézem: "A felzárkózáshoz nem tűzhetünk ki évi átlag 7 százaléknál kisebb növekedési célt." Ebből a mondatbó l komoly szakmai vita kerekedett. Többen állítottuk, hogy a növekedést önmagában nem lehet értelmezni, s ez csak bizonyos feltételek megléte esetén lehet tartós. Ha ezeket a feltételeket nem teremtjük meg, akkor hosszú távon épp a kívánatos gazdasági növek edést ássuk alá. Sok vita volt a választási kampányban, de az elmúlt években az Országgyűlésben is az úgynevezett növekedéspártiak és azok között, akik a növekedést szerették volna, akarták volna, de mindig figyelembe vették, hogy ez csak milyen lehetséges pénzügyi keretek között képzelhető el. Ha ezt a hosszú vitát és ennek összes érvét végiggondoljuk, akkor ennek fényében különösen figyelemre méltó az, amit Orbán Viktor leendő kormányfő mondott tegnapi beszédében. Mit mondott Orbán Viktor, és mit nem mond ott? Először is nem említett konkrét számot. Nincs már 7 százalékos gazdasági növekedés mint kitűzendő cél. Orbán Viktor tegnapi beszédében - sajnálom, hogy most nem tud jelen lenni a teremben más irányú elfoglaltsága miatt - így fogalmazott: "Gyors, európ ai átlagot meghaladó mértékű, egyensúlymegőrző növekedésre van szükség." Szeretném felhívni a figyelmet néhány apróságra ezzel kapcsolatban. Először is Orbán Viktor tegnap azt ígérte meg ezekkel a szavakkal, ami jelenleg is létezik: ebben az évben a magyar gazdaság gyors, az európai átlagot meghaladó mértékben, pénzügyi egyensúly mellett fog növekedni. A másik figyelemre méltó mozzanat, hogy megjelent egy szó, amelyet a Fidesz három éve vitatott, ez pedig az egyensúly és annak a fontossága. Örülök, hogy a F idesz belátta tévedését, és a választási programhoz képest a kormányprogramban már ennek a fontosságát is elismeri. Az egyensúly mellett van egy másik bűvös szó - érdekes módon ez is megjelent a kormányprogramban , továbbment a kormányprogram az egyensúly nál, és a stabilitást is felemlítette, mintha az elmúlt három évben és a Fidesz választási programjában a stabilizációt nem érték volna kemény bírálatok. (Pokorni Zoltán: Határozott névelők is vannak a szövegben!)
