Országgyűlési napló - 1998. Az Országgyűlés alakuló ülése
1998. június 18 (1. szám) - Dr. Varga Lászlónak, az Országgyűlés korelnökének beszéde - DR. VARGA LÁSZLÓ, az Országgyűlés korelnöke,
8 Az az ország, amelynek ebben a jelentős történelmi eseményben központi szerepe volt, természetesen az európai uniós és NATOtagságában megkapja a nemzet közi támogatást, és természetesen hozzáteszem: a szükséges előfeltételeket le kell adminisztrálni, de senki ne vonjon le ebből önmagának dicsőséget, mert ez kizárólag a magyar nép 1956os érdeme. Röviden szólnom kell a kisebbségekről. Megdöbbentő, hogy van nak még kormányok Európában, amelyek a kisebbségeknek az alapszerződésekben, nemzetközi határozatokban lefektetett jogait nem adják meg. Felhívom az igen tisztelt Országgyűlés figyelmét, hogy az Interparlamentáris Unió 1994es koppenhágai ülésén - ne vegyé k szerénytelenségnek - a javaslatomra 135 ország megszavazta, hogy a kormányoknak mindenhol kötelessége biztosítani az emberi és nemzeti kisebbségi jogok gyakorlását. Nem a kisebbségek azok, amelyek zavart okoznak a jogok követelésével - a kormányok mulasz tásai okozzák ezt! Megdöbbentő ez azért, mert milyen rövidlátó az a kormány, amelyik nem ismeri fel, hogy a kisebbségek nem hatalomra törnek, hanem emberi életet akarnak élni; ráadásul kulturális és gazdasági munkájukkal az országuk erejét is növelik. Ne f eledkezzünk el a külföldön élő magyarokról, akik politikai üldözések következtében kerültek ki, megbecsülést szereztek hazánknak, és a magyar népért, a magyar függetlenségért jelentősen és állandóan dolgoztak. Igen tisztelt Országgyűlés! Lassan elhagyjuk a XX. századot, és jó lenne elfelejteni a két világháború véres borzalmait, a két megszállás kegyetlenségeit. Hozzáteszem felelősséggel: igen, felejtsünk - de soha nem évülhetnek el az embertársainkkal szemben elkövetett kegyetlenségek és a politikai gyilko sságok! Szükséges kiemelni azokat, akik ezekben a rettenetes időkben emberek tudtak maradni, és segítették az üldözötteket. Ugyancsak hangsúlyozom: senkinek ne legyen bátorsága arra, hogy nemes magyar népünket bármikor megrója, mert az 1100 év alatt és a k ét háború között és után népünk döntő többsége emberségesen, tisztességesen és segítően viselkedett az elnyomottakkal szemben. (Taps.) Lassan átlépünk a harmadik évezredbe. Szeretném, ha a múltból magunkkal vinnénk mindazokat az értékeket, amelyek történe lmünkből és a keresztény értékrendből következnek: az egymás iránti megbecsülést és a szeretetet. Ne gondolja senki, hogy ez bármelyik politikai csoporthoz vagy párthoz tartozik! Nem, ez össznemzeti, sőt nemzetközi érték! Hivatkozom Anglia miniszterelnökér e, Tony Blair úrra, aki még főtitkára volt a Munkáspártnak, amikor Brüsszelben gratuláltam a munkatársának, Andersen képviselőnek, mert azt mondotta akkor a főtitkár úr, hogy a szociális igazságok felismeréséhez a keresztény értékrend vitte el. Ugyanő volt az, aki Diana főhercegnő temetésén nem egy protokolláris, hivatalos beszédet mondott, hanem felolvasta Szent Pálnak a korinthusiakhoz szóló, szeretetről írt levelét. Örülnék, ha a Magyar Országgyűlésben, függetlenül attól, hogy ki hova tartozik, egyszer f elolvasná valaki ezt a minden tekintetben mindenkinek szóló, nemcsak bibliai erejű, de irodalmilag is gyönyörű sorokat. (Zaj.) Igen tisztelt Országgyűlés! Amikor munkánkat el fogjuk kezdeni, arra kérem önöket, hogy próbáljunk minden tekintetben - Petőfi sz avait is szem előtt tartva - a közérdekért dolgozni. Úgy érzem, ez elsőrendű kötelességünk, és ennek az Országgyűlésnek rengeteg és sok megoldandó feladata van. Amikor és aki ebben a munkában elfárad, vagy úgy érzi, hogy váratlan nehézségekkel küzd, azt ar ra kérem, hogy zarándokoljon el - nem kell megijedni, nem messzire - az Országgyűlés lenyűgöző kupolatermébe, és kérem, ott álljon meg Rákóczi márvány emléktáblája előtt, és olvassa el történelmünk e kiemelkedő alakjának márványba vésett szavait. Az Örök I gazsághoz, a Teremtőhöz fohászkodva írta: tetteinek egyetlen célja az volt, hogy hazánkat felszabadítsa az elnyomás alól, és hogy a nép szabad legyen. Kívánom, hogy önök a munkájukban kövessék Rákóczi Ferenc példáját, és cselekedeteikkel hazánk függetlensé gét és sokat szenvedett, kiváló népünk érdekét szolgálják. Köszönöm. (Taps.)
