Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 2 (341. szám) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
996 Módosító indítványomat részben az inspirálta, hogy orvosi körökből felhívták a figyelmet az egyéb genetikai jellemzőkkel kapcsolatos veszélyekre is, és tudomásom szerint az Országos Egészségügyi Tanács is - részben emiatt is - beterjesztésre alkalmatlannak találta a törvényjavaslatot. Ezt a bizottsági ülésen is elmondtam, és elhangzott a Népjóléti Minisztérium ott levő képviselőjének a szájából is, hogy miután a kormány benyújtotta az Országos Egészségügyi Tanácshoz ezt az indítványt - általában az egész büntető törvénykönyv orvosi vonatozású módosítás ait , az illető testület azt kérte, hogy pontosításokat végezzenek el rajta, és ezután hozzák vissza. Ez a visszahozatal a testület elé nem történt meg, hanem a kormány inkább beterjesztette a parlament elé. Visszatérve magára a módosító javaslatra: más g enetikai jellemzők megváltoztatása ugyanolyan problémákat okozhat, hiszen a genetika tudománya rohamosan fejlődik, és ilyen tekintetben gondoljunk arra - nagyon laikusként, hiszen én nem vagyok orvos , hogy adott esetben a hajszíntől kezdve a bőr színéig nagyon sok minden olyan külsődleges tényező is megváltoztatható, ami ilyen tekintetben mindenképpen gondot okozhat. Éppen ezért szerencsés még időben a büntetőjogi védelmet az ilyen típusú orvosi beavatkozások előtt megnyitni. Az az ellenérv nem áll, hogy ebben az esetben gyógyító célra nem lehet ezeket elvégezni, hiszen azt gondolom, az az elsődleges cél ebben a tekintetben is, hogy minél több egészséges ember szülessen, minél kisebb legyen a testi hibával vagy más módon született gyermekek száma. Erre ez nem áll, hiszen az előbb idézett módon abban az esetben, amikor ezt az egészség védelme érdekében teszik, az természetesen már az eredeti tényállás szerint sem büntethető. (16.20) Éppen ezért célszerűnek tartanám a társadalom védelme szempontjából és a tár sadalmi érdekek védelme szempontjából azt, ha nem pusztán a születendő gyermek nemének, hanem más genetikai jellemzőinek a megválasztásában sem lenne, hogy úgy mondjam, ilyen típusú korlátlan szabadság. Ez egy erkölcsi kérdés is, azt hiszem, mindenképpen i de kell hozni ezt a szempontot is, hiszen természetesen mindenki azt szeretné, ha minél tehetségesebb, minél jobb képességű, minél szebb gyermekei lennének. Abban az esetben, ha itt megnyílik a más genetikai jellemzők megválasztására a lehetőség, és ha ezt ilyen módon büntetőjogi szankciókkal nem fenyegetjük, akkor az ugyanolyan káros hatásokkal járhat, mint a törvényjavaslatnak ez a tényállása, amely a születendő gyermek nemének a megválasztására vonatkozik. Szintén társadalmi érdek, hogy ezt ne lehessen s zabadon megtenni. Ennyit az egyik módosító indítványomról. A másik módosító indítvány összefügg a Btk. új 173. §a (4) bekezdésének módosításával; véleményem szerint különös, ellentmondásos és megmagyarázhatatlan rendelkezést tartalmaz ez a bekezdés. Ez a törvényhely főszabályként kimondja, hogy az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése olyan bűncselekmény, amely magánindítványra büntetendő. Ezt a javaslat beterjesztője lényegében teljesen helyénvalóan azzal indokolja, hogy az ilyen cselekménnyel okozot t sérelem elsősorban magánjellegű, az érdeksérelem megtörténte a sértett, illetve a magánindítvány tételére jogosult személy megítélésétől függ. Ezzel teljes mértékben egyetértek. A javaslat e megoldást az orvos és beteg közötti viszony bizalmi jellegével is alátámasztja. E tekintetben tehát azt gondolom, hogy helyes rendelkezés a magánindítványra való üldözhetőség. Ugyanakkor ez a javaslat ugyanebben a pontban meglepő fordulattal áll elő, azzal, hogy ha az egészségügyi önrendelkezési jog tényállásával együ tt, azzal összefüggésben más, nem magánindítványra üldözendő bűncselekményt is elkövetnek, a szóban forgó bűncselekmény is hivatalból üldözendőnek minősül. Szokatlan eljárás a büntető törvénykönyvben ez a kitétel. Ezt a javaslat azzal indokolja, hogy ebben az esetben az előző bekezdésben taglalt szempontok háttérbe kerülnek, vagyis ezek a személyes szempontok, az orvosbeteg viszony. Ugyanakkor hivatkozik arra, hogy a kapcsolódó köztörvényes bűncselekmények felderítése során a szóban forgó tényállás felderí tése mindenképpen szükséges. Természetesen szükséges lehet ennek a tényállásnak a felderítése, ugyanakkor nem értünk egyet azzal, hogy ha összefüggésben van más bűncselekménnyel, akkor meg kell szűnnie annak a jognak, hogy magánindítványra kelljen üldözni, hiszen ez továbbra
