Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 2 (341. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
994 De hogy az Alkotmánybíróság esetén - képviselőtársaim - mi azt mondjuk az elnöknek, hogy csak olyat lehet előadónak kijelölni, akinek szakterületét az ügy érinti, kivételesen indokolt esetben ettől eltérhet? Ezzel degradáljuk az Alkotmánybírósá got! Ezzel azért arról a szintről, ahová éppen mi tettük az Alkotmánybíróságot az alkotmánnyal és az egyéb törvényekkel, ahol meghatároztuk a hatáskörét, abból a magas pozícióból visszahozzuk, és azt mondjuk, hogy az Alkotmánybíróság elnökének mankó kell a hhoz, törvényi mankó, hogy tudja, egyegy ügy előadójának kit lehet kinevezni. (16.10) Az ügyek eddigi tapasztalatai alapján le lehet vonni azt a következtetést, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt miniszter úr, hogy volt olyan előadó, aki nem értett az üg yhöz, akinek a szakterületébe abszolút nem illett az az ügy, amellyel idáig dolgozott? Nem! Akkor miért kell szabályozni valamit? Túlteng a szabályozási kényszer! Ha nem kell valamit leírnunk, mert idáig is jól működött, kialakult az a stabilitás az Alkotm ánybíróság működésében, ami lehetővé tette, hogy az előadók megkapják az ügyeiket és eljárjanak benne, akkor szerintem ezt egy külön paragrafusba leírni a jogalkotó néminemű túltengési hajlamát mutatja. Nincs erre szükség, tisztelt képviselőtársaim! Bízzun k az Alkotmánybíróság mindenkori elnökében; el tudja dönteni, hogy ki legyen az ügy előadója. Gyakorló jogászként hozzáteszem: ha megadjuk a felmentés lehetőségét, hogy indokolt esetben ettől eltérhet, akkor mindig megadjuk a lehetőséget arra, hogy megindo kolja, miért tér el. Akkor viszont a szabály az égadta világon semmit sem ér, mert kiüresedik. Nem is beszélve arról, hogy ha nincs szankciója, igen tisztelt képviselőtársaim, akkor minek alkotunk szabályt?! Csak azért, hogy legyen egy újabb 23/A. §? Úgy v élem, őrizzük meg az Országgyűlés tekintélyét, őrizzük meg az Alkotmánybíróság tekintélyét, tartsuk tiszteletben a jelenlegi elnök tekintélyét, tartsuk tiszteletben a jövőbeni elnökök tekintélyét. Bízzuk rá, ki legyen az ügy előadója, és ezt a paragrafust hagyjuk ki ebből a törvényjavaslatból! Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Balsai István képviselő úrnak, MDF. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Csatlakozni szeretnék két percben ahhoz, amit Sepsey Tamás elmondott, megosztva önökkel egy élményemet. Múlt héten volt szerencsém az Alkotmánybíróság jövőjével kapcsolatos tanácskozáson részt venni. Politikamentes tanácskozásról volt szó, ezért engedte me g magának az ott jelen levő több alkotmánybíró is annak kifejtését, hogy ennek a rendelkezésnek nincs tartalmi értéke, hiszen jelenleg sincsen például - Herczeg Géza kiválása óta - a nemzetközi joghoz igazán értő alkotmánybíró, hiszen azok, akik ebben a kö rben jelöltként, előjelöltként felmerültek, nem váltak alkotmánybírákká. Most akkor nem lehetne elbírálni, vagy azt kéne feltételezni, hogy ma a magyar Alkotmánybíróság nem tud egy úgynevezett nemzetközi jogi problémát megoldani? Nyilvánvalóan nem erről va n szó. Azt is nagyon jól tudjuk, hogy az alkotmánybíró stábbal rendelkezik, szakértőkkel, törzskarral; különböző elnevezések vannak erre. Döntése nem a saját irányultságán, hanem az általa kiválasztott szakértők általa elfogadott álláspontján alapul, és tö bbszöri tárgyalásos metódus alapján, egy belső mechanizmus alapján kialakul az Alkotmánybíróság valamelyik variáció melletti döntése, amely döntéshozatalban mindenki részt vesz, a büntetőjogász, a közigazgatási joghoz értő, az esetlegesen nemzetközi jogász , a polgári joghoz értő, a volt bíró, a volt ügyvéd, a volt tudós, a volt egyetemi tanár. Tehát értelmetlen - ahogy Sepsey Tamás kijelentette - ilyen, megint csak azt kell mondanom, megalázó szabállyal beleszólni ebbe. Egyébként is, egyfajta rosszízű megfo galmazás "a szakterület gazdájának" adni egy ügyet. Az alkotmánybíró - az alkotmánybíró. Úgy gondolom, nincs abban a
