Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 2 (341. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5399. szám) részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
989 A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5399. szám) részletes vitája ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ezek szerint soron következik a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi X X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Az előterjesztést T/5399. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/5399/5. számon kapták kézhez képviselőtársaim. (Folyamatos zaj.) Az alkotmányügyi bizottság nem kíván szó beli kiegészítést tenni az ajánláshoz, ezért most kezdeményezem, hogy a részletes vitában az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokat, az azok között lévő összefüggésekre figyelemmel, egy szakaszban tárgyaljuk. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemelé ssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége indítványomat elfogadta. Megnyitom a részletes vitát. Megkérdezem, hogy kíváne valaki szólni a vitában. (Jelzésre:) Sepsey Tamás képviselő úrnak adom meg a sz ót, MDF. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Alkotmánybíró Úr! Ezen törvényjavaslatok általános vitája során elhangzott számos olyan érv, amiről azt lehetett hinni, hogy bef ogadó közegre fog találni a koalíciós pártok között. A Magyar Országgyűlésnek két hete van még ebben a ciklusban, hogy végezze a munkáját. Jóravaló Országgyűlés alkotmánymódosítást, úgynevezett alkotmányerejű törvények módosítását az utolsó napjaira nem ha gyja hátra. Nem hagyja hátra, kivéve, ha úgy gondolja, hogy ez az utolsó lehetősége arra, hogy bizonyos ügyekben hallassa a többségnek azt a hangját, amit négy év alatt nem akart hallatni. (15.50) A módosító javaslatok részben arra irányulnak, hogy azok az egyoldalú alkotmánymódosítások..., illetőleg az alkotmánybírók jelölésével kapcsolatos eljárás ne változzon meg, maradjon meg a jelenlegi helyzet, amely az elmúlt hetek történéseinek tükrében kiállta az idők próbáját. Igen tisztelt Országgyűlés! Az alkotm ánybírók jelölése kapcsán sikerült konszenzusra jutni. Ha pedig sikerült konszenzusra jutni, akkor el kell gondolkodni azon: mi szükség van arra, hogy a hosszú évek során végül is elfogadott jelölési rend megváltoztatásra kerüljön? Mi szükség van arra, hog y önök egy olyan jelölést próbáljanak meg keresztülerőltetni a Magyar Országgyűlésen, amely egészen bizonyosan politikai testületté változtatja az Alkotmánybíróságot? Ha ez a jelölés megvalósul, akkor a magyar Alkotmánybíróság fél szemmel mindig oda fog fi gyelni, hogy hogyan és miként alakul a különféle politikai pártok paktuma ahhoz, hogy a megüresedő bírói állások betöltésre kerüljenek. Tény és való: a jelenlegi kormányzat a négyéves ciklus alatt nagyon sokszor került abba a helyzetbe, hogy kénytelen volt letenni a fegyvert az Alkotmánybíróság döntése előtt. De ennek a bűne, ez a hiba nem az Alkotmánybíróságban keresendő, nem is az alkotmánybírók jelölési módjában, hanem abban a jogfelfogásban, amelyet a tisztelt kormánytöbbség négy éven keresztül követett . Abban a jogfelfogásban, amely úgy gondolta, hogy egy több mint kétharmados többség keresztülviheti az akaratát a törvényhozáson, és majd az Alkotmánybíróság is meghajlik előtte. Nem így történt. Az Alkotmánybíróság teljesítette a feladatát. Ennek viszont nem lehet az a retorziója, hogy az Alkotmánybíróság jelölési rendje megváltozzon, hogy olyan működési szabályokat írjunk
