Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 25 (340. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése nyomán kialakult helyzet megvitatására, a kormány által eddig folytatott és folytatandó tárgyalásokra és azok várható hatásainak vizsgálatára" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. NEMCSÓK JÁNOS (MSZP):
965 Mit akar a magyar tárgyalódelegáció? Meddig jutottunk el? R ögtön egy tévhit. A magyar tárgyalódelegációnak van mandátuma. Ezt a kormányzat egyhangúlag megszavazta, megjelent a megfelelő kormányzati értesítőben, egyhangú kormányzati szavazat és akarat szerint. A másik pedig, hogy nincs tárgyalási stratégiája a magy ar delegációnak. Nem olyan tárgyalási stratégiája van, amilyet szeretnének egyesek, akik az előző kormányzat idején kiverték a zászlót Keresztes K. Sándor kezéből, aki szintén meg akart egyezni. Azok a szakértők mondanak most véleményeket - majd pontosítom , hogy kikre gondolok , akik kiverték a zászlót Horváth József köztársasági megbízott kezéből. Akik egy lényegesen jobb megállapodást szerettek volna '92ben kötni. S ezek a szakértők - nem önökre gondolok, képviselőtársaim, a legkeményebb kritikát gyakor ló Fideszre is azt mondom, hogy rossz tanácsadóik vannak. Önök nem rossz szándékúak. Tételesen el fogom mondani azt, hogy miért gondolom így. Hol tartunk? A magyar tárgyalási stratégia egyértelmű: a Szigetköz vízellátása az ökológiai igényeknek megfelelően , az ÖregDuna ökológiai rehabilitációja, az ÖregDuna hajózhatóságának biztosítása, a MosoniDuna rehabilitációja. Ezt mondják a szakemberek, ezt kéri tőlem Szigetköz lakossága és az őt képviselő emberek is, akikhez mindig ellátogatok, mint a Duna szakasz án más emberekhez is. Ebben meg is tudtunk állapodni, kérem. Nem meg kívánunk állapodni. Megállapodtunk, a szakmai vélemény és a Word Wild Life Foundationtől kapott információk alapján, civil szervezet véleményét figyelembe véve. Ezért ne tessenek úgy teki nteni ránk, mintha nem is csináltunk volna semmit! Azért mondom el, amit önök itt követelnek tőlünk, jelentős részét meg is tettük. Hát tessék már odafigyelni! Ne tessék úgy tenni, mintha nem tudnák ezt! 2. A nullszaldós megállapodás ügyében, amit a hágai bíróság ajánlásként előírt: a nullszaldós megállapodásban gyakorlatilag megtörtént az egyetértés a szlovák féllel, pontosan a magyar fél olyan kemény fellépése következményeképpen, hogy számszerűsítettük az ökológiai károkat, és bebizonyítottuk azt, hogy i genis Szlovákiának is érdeke a nullszaldós megállapodás, nem csak a magyar fél érdeke. Természetesen a tárgyalási stratégia során mind a két fél igyekszik a saját kárát nagyobbnak feltüntetni. Mi is igyekeztünk, és számításokkal bizonyítottuk. Ezért tudtun k nullszaldóra megállapodni. 3. A Duna alsó szakaszának duzzasztása ügyében. Mert mindenki csak erről beszél. Ez a tárgyalás nem arról szól, hogy lesze vízlépcső vagy nem. Ez a tárgyalás arról szól, hogy rendbe hozzuke a Duna szakaszát Budapest és Pozson y között. Ez a tárgyalás arról szól, hogy végre már kiszámítható lesz a fejlődés, végre már az ott levő öt településnek, önkormányzatoknak a jogos kárigényét belátható időn vissza tudjuke téríteni valamilyen módon, félbemaradt beruházások befejezésével, s tb., stb. Ez a tárgyalás arról szól, hogy a magyar tárgyalódelegáció olyan terveket készíttet, hogy azok az infrastrukturális beruházások, amelyek megelőzően szükségesek egy végleges megoldáshoz, megvalósuljanak. Legyen szennyvíztisztítás, legyen csatornáz ás, legyenek kikötők, legyenek a hajózás feltételei biztosítva. Mindenki egyetért abban, hogy duzzasztani kell az alsó szakaszon. A különbség a műszaki szempontokban van. Engedtessék meg, a kormány tanácsadó testülete - amelyben akadémikusok is vannak meg más szakértők is - 15 szempont szerint öt verziót minősített, s a végeredmény nagyon hasonló a Magyar Demokrata Néppárt által javasolthoz. (13.30) A mi szándékunk nagyon hasonló ehhez, és nagyon hasonló, amit a Magyar Demokrata Fórum kér, és nagyon hasonló vagy ugyanaz, amit a koalíciós partner kér: hatástanulmányok alapján majd végleges döntést. De ne tessék olyan logikai csapdát csinálni, hogy kérik tőlünk a 128 métert, kimondják kategorikusan, hogy duzzasztás az alsó gáttal nem lehet, miközben azt mondjá k, hogy nincs hatástanulmány! Önök mi alapján mondják azt, hogy nem, nem? Van önöknek erre vonatkozó hatástanulmányuk vagy nincs?
