Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
97 ELNÖK (dr. Áder János) : Szintén kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Baráth Etele képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót. DR. BARÁTH ETELE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Csak Rusznák Miklós képviselőtársam indított hozzászólásra, és nem fogom kihasználni a két percet sem. Nagyon sokat beszélünk a szubszidiaritás fogalmáról. Lényegét tekintve nem azt fejezi ki, amit a képviselőtársam mondott. Magyarra fordítva talán azt lehet mondani, hogy he lyénvalóság. Ez adott esetben nemzeti politikára is érvényes egy európai integrációs folyamatban, hogy ott kell a dolgoknak eldőlniük, ott kell megfelelő eszközökkel rendelkezni, ahol az adott problémát meg kell oldani. Ettől eltérően tehát nem egy lényegi alulról felfelé építkezést akarok ezzel megkérdőjelezni, s mi több, rá szeretnék erősíteni bizonyos értelemben arra, ami elhangzott, nevezetesen arra, hogy igen, a területfejlesztés lényege az állam, az önkormányzatok, a gazdasági szféra együttműködése, t ehát a kooperativitás. Magyarul, ha sok szép idegen szót még lehet használni, akkor természetes az, hogy a szubszidiaritás ezen együttműködési elvre építkezhet, de mindig a maga helyén, és nem volna szabad leszűkíteni adott esetben egy település, egy mikro környezet problémájára. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Visszatérünk az eredeti tárgyalási rendhez és az eredeti, írásban jelentkezett felszólalókhoz. Soron következik Bernáth Varga Balázs képv iselő úr, Független Kisgazdapárt; őt követi majd Páva Zoltán képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az országos területfejlesztési koncepció anyagá t, terjedelmét a Független Kisgazdapárt frakciója áttanulmányozta; politikailag is, gazdaságilag is áttekintette. Ezen megállapítások összességét szeretném a tisztelt képviselőtársaimnak ismertetni. A Független Kisgazdapárt frakciójának első megállapítása az volt, hogy nem férhet kétség e törvény fontosságához. Minden tekintetben nagyon fontosnak tartottuk, azonban a leírt anyagnak vannak bizonyos aggályos részei, hiányosságai, és ezek az észrevételek fogalmazódnak meg; mindenekelőtt: a hivatkozott anyag or szággyűlési határozati javaslatként került beterjesztése. Álláspontunk szerint egy ilyen nagy horderejű kérdésben, ahol kemény milliárdok elosztásáról lehet majd szó, a jogforrási hierarchiában miért ily súlytalan normaalkotás történik ezen határozati java slattal kapcsolatosan. Ha elfogadjuk azt, hogy a határozati javaslatnak deklaratív, vagy - a normarendszerben foglaltaknak megfelelően - az államigazgatás belső útjaira ható érvénye van, akkor a hangsúlyosabb megjelenítése az anyagban elkerülhetetlen. Alap vető gondunk a területfejlesztés rendszerével, hogy jelenlegi formájában nem területfejlesztést, hanem településfejlesztést jelent. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a negyven évi tanácsi rendszer székhelyközségtársközség anomáliájából adódó hátrányokat végr e feloldjuk. A székhelyközségek az esetek túlnyomó többségénél elvonták a forrásokat a társközségektől. Tehát indokolt az ilyen léptékű településfejlesztés, de akkor ne nevezzük ezt területfejlesztésnek. Mindezek következtében a megyei területfejlesztési t anácsok a források nagy részét nem koncepcionálisan hosszú távú, a térségeket helyzetbe hozó koncepció támogatására, hanem a lokális érdekek kielégítésére fordítják. Nem is tehetnek mást, mert a megyei területfejlesztési tanácsokhoz juttatott források rend kívül szerények. Az 1997. évi költségvetés szerint a területfejlesztési célelőirányzat 10,2 milliárd forint volt, a kiegyenlítést szolgáló támogatás egy másik tárca részéről 8 milliárd forintot jelentett. Így 1997ben a megyei területfejlesztési tanácsok e ltérő nagyságrend szerint összesen 18,2 milliárd forinttal gazdálkodhattak.
