Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 25 (340. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése nyomán kialakult helyzet megvitatására, a kormány által eddig folytatott és folytatandó tárgyalásokra és azok várható hatásainak vizsgálatára" című politikai vita - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. HORVÁTH JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
920 építve. Ilyen nagy tétre menő, több évtizedes kihatású beruházás eldöntéséhez ennél t öbb kell, nyugodt lelkiismeret, védhető és érvelhető meggyőződés. Ezért hiányoljuk mi elsősorban azt, hogy konstruktív fenntartásainkból táplálkozó kételyeinkre, kérdéseinkre eddig még nem kaptunk választ. Nem érzékeljük, hogy bármely elképzelése megalapoz ottságáról minket a kormány vagy az őt képviselő tárgyalódelegáció meg kívánna győzni, pedig sok a bizonytalanság és bármely elképzelhető megoldásnak vannak előnyei és hátrányai, akár környezetvédelmi, akár gazdasági szempontból. Alapvetően kilenc kérdésbe n kell tisztábban látnunk, meggyőző, hiteles választ kapnunk ahhoz, hogy döntési helyzetbe kerülhessünk. 1. Bár Dunakiliti üzembe helyezése szükségesnek tűnik ahhoz, hogy a szigetközi fő- és mellékDunaágak rehabilitációja megtörténhessen, hogy a Duna fel etti szuverenitásunkat, a vízkormányzás lehetőségét visszakapjuk, hogy az önkényes Cvariánst ne mi magunk legalizáljuk utólag; kérdés, hogy térségbeli ivóvíztartalékaink nem károsodnake elfogadhatatlan mértékig ezáltal. 2. Bár Hága választási lehetőséget biztosít arra vonatkozóan, hogy a Duna vízhozamának ránk eső részéből mennyit kívánunk a szigetközi Dunaágba terelni és mennyit kívánunk energiatermelés céljából a bősi erőmű részére közös hasznosítás céljából átadni, semmit sem tudunk a vízmegosztási op timumszámításokról. 3. Nem kevesen állítják, hogy a szigetközi mellékDunaágak vízhez juttatása pusztán vízhozamemeléssel a jelentős főmedererózió miatt nem megoldható. Ehhez itt is valamilyen módszer szerinti duzzasztásra, például gázlóküszöbmagasításr a, szabályozható gumigátakra vagy más megoldásra lenne szükség, mely esetben viszont a ránk eső vízmennyiségnél kevesebb is elég lehetne a környezeti egyensúly helyreállításához, vagyis maradhatna vissza bizonyos rész a bősi villamosenergiatermelésre is. Se hatásvizsgálat, se költséghaszon elemzés nem áll rendelkezésünkre ezen dilemmát illetően sem. 4. A Duna hajózhatóságának helyreállítása Szap és Budapest között fontos szempontnak tűnik, de vajon a hajózás vélhető növekedésének reménybeli hasznai arányb an állnake az ahhoz megkívánt befektetésekkel, s ha biztosítjuk a hajózhatóságot az ENSZEGB VI/B kategóriájának megfelelően, úgy ezáltal válike majd valóban teljes hosszában hajózhatóvá a 3500 kilométer hosszúságú DunaMajnaRajna nemzetközi víziút? Egy általán milyen hazai és nemzetközi előrejelzések vannak a várható hosszú távú hajózási forgalom növekedését illetően? Nem ismerjük a válaszokat. 5. Miként lehet - ha szükséges - hajózhatóbbá tenni a Dunát, biztonságosabbá az árvízvédelmet, a jégelvezetést, maradéktalanabbul kielégíteni a környezetvédelmi szempontokat? Alsószakaszi duzzasztómű, esetleg duzzasztóművek megépítésével vagy esetlegesen konvencionális folyamszabályozási módszerekkel, sarkantyúkkal, mederkotrással, visszatöltéssel? Duzzasztás eseté n fenyegetie veszély például a térségbeli üdülőszigeteket, Esztergom óvárosát vagy más egyebet? A két megoldásban számunkra az a közös, hogy egyikre vonatkozóan sem rendelkezünk összehasonlító számításokkal, hatásvizsgálatokkal. 6. Amennyiben hosszú távon az alsó duzzasztómű felépítése esetleg mégis elkerülhetetlenné válik, úgy akkor azt most kelle vagy későbbre halasztva is el lehete készíteni, fel lehete építeni? Ha egy duzzasztómű felépül, úgy ezáltal szükségessé válnake továbbiak is és mikor a Duna magyarországi alsó szakaszán? Elkészülte mindennek sok más mellett a mai értékszámítási analízise? Mi nem tudunk róla. Akkor pedig ki és milyen alapon lesz bátor dönteni? 7. Bármely duzzasztómű létesítése feltételezi a felette lévő folyamszakasz települé sei szennyvíztisztításának teljes értékű megoldását. Ez valóban környezetvédelmi alapkövetelmény. Bár a szennyvíztisztítás nemcsak az esetleges duzzasztómű okán merül fel, de annak ütemezését ez utóbbi határozza meg. Nem rendelkezünk semmi ismerettel ezen alapvető kérdés részleteiről sem.
