Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
86 partnerük történelmi tapasztalatából inkább tanulniuk kellene, semmint a rossz emlékű történelmi tapasztalatot Fideszgyakorlattá tenni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormány pártok soraiban. - Deutsch Tamás: Olvastade a jegyzőkönyvet, azt kérdeztem! - Vagy lehet, hogy te is ott voltál! - Zaj.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Miként erre az államtitkár úr is utalt, lesz mód még egy kontradiktórius eljárásra a ma i nap folyamán délután, úgyhogy lesz mód és lehetőség a válaszok és viszontválaszok megfogalmazására; lesz mindenkinek ideje arra, hogy kellően felkészüljön még a délutáni vitáig. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Lamperth Mónika frakc ióvezetőhelyettes asszony, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Házszabályunk szerint a napirend előtti hozzászólásokra akkor kerül sor, ha valakinek országos jelentőségű, rendkívül i és halaszthatatlan ügyben van mondanivalója. Nem most, a parlamenti ciklus utolsó ülésszakának kezdetekor kezd ez a műfaj átalakulni, de azért hadd hívjam föl arra a figyelmet, hogy amikor az előző megszólalásában Pusztai Erzsébet egy kampánybeszédet elm ondott (Dr. Pusztai Erzsébet közbeszólása.) , majd választ várt arra, hogy a kormány miért nem szólal meg - ez a műfaj egyszerűen nem alkalmas arra, hogy ilyen politikai vitát folytassunk az Országgyűlésben. Erre való lesz majd a kampány, és nem maradnak ez ek a kérdések természetesen válasz nélkül, hiszen a kormány tagjainak, a Szocialista Párt, és gondolom, a szabaddemokraták országgyűlési képviselőinek a kampány során lesz majd lehetőségük arra, hogy ezen álláspontjukat kifejtsék és a válaszaikat elmondják . Lesznek válaszok természetesen. Azt gondolom, hogy napirend előtt országos jelentőségű, halaszthatatlan ügyben kell szót kérni. Amiért én szót kértem, azért halaszthatatlan a személyi jövedelemadó 1 százalékáról való döntés, hiszen most van annak az idej e, hogy az állampolgárok elkészítik a személyijövedelemadóbevallásukat (Deutsch Tamás: Ez rendkívüli?) , és mi úgy ítéltük meg, hogy néhány új fejleményre, néhány új szabályra érdemes a figyelmet fölhívni, hiszen valamennyiünk érdeke, hogy az állampolgárok éljenek a törvény adta lehetőséggel. Amikor 1997ben először volt arra lehetőségük az adózóknak, hogy személyi jövedelemadójuk meghatározott részéről - akkor 1 százalékáról - hozzanak döntést a kiemelt kulturális célok és a civil szervezetek támogatására, még kicsit kialakulatlan volt annak a formája, hogy hogyan hatályosuljon ez a törvény, a civil szervezetek hogyan érjenek el az állampolgárokhoz és hogyan tudják őket megszólítani, hogy az ő tevékenységüket támogassák. (Dr. Pusztai Erzsébet Deutsch Tamásh oz lép és hosszan konzultálnak. - Zaj.) Eltelt azonban egy év, van egy év tapasztalatunk, és megmondom őszintén, örömmel látom azt, hogy ezekben a napokban... (Zaj.) Elnézést, azért várok, mert olyan nagy a zaj, hogy kicsit nehezen tudom folytatni. Tehát e zekben a napokban ajánló és saját magukat bemutató kis cédulákat találunk a postaládánkban, látjuk az újságokban, a napilapokban, hogy a civil szervezetek fölhívják magukra a figyelmet. Örömmel látom például a saját lakókörnyezetemben, a Somogyi Hírlapban azon civil szervezetek listáját, akiknek a tevékenységéről egyébként mint országgyűlési képviselő, mint újságot olvasó ember tájékozódom, hiszen ők egy, a közösség érdekében hasznos tevékenységet fejtenek ki. Én tehát üdvözlöm azt, hogy most már egyre több ilyen eszköz és figyelemfelhívó módszer találtatik a civil szervezetek által, hiszen ez lehetőséget ad arra az állampolgároknak, hogy éljenek ezzel a jogukkal. Az elmúlt évhez képest új szabály az, hogy az egyházak finanszírozási rendjének átalakításakor egy következő 1 százalékról nyílik lehetősége dönteni az állampolgároknak, hiszen a második 1
