Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 24 (339. szám) - Pallag László (FKGP) - dr. Csiha Judit tárca nélküli miniszterhez - "Ki a felelős a gázművek jogellenes privatizációjáért?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - PALLAG LÁSZLÓ (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter:
801 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Pallag László úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, kérdést kíván feltenni a privatizációért felelős mi niszternek: "Ki a felelős a gázművek jogellenes privatizációjáért?" címmel. Megadom a szót Pallag László képviselő úrnak. PALLAG LÁSZLÓ (FKGP) : Köszönöm, elnök asszony. Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! A Dégáz Rt. részvé nyesei kerestek meg azzal a kéréssel, hogy nézzünk utána annak, miért nem készült részletes átalakulási vagyonleltár a Békés, Csongrád, BácsKiskun megyét átfogó gázszolgáltató vállalat részvénytársasággá való átalakítása során. Képviselőtársammal, Pancza Istvánnal és a részvényesekkel a szegedi cégbíróságon megtekintettük a vonatkozó cégiratokat, és átalakulási vagyonleltárt nem találtunk. Különkülön írásban kértünk ennek a ténynek hivatalosan igazolást, azonban dr. Velcsov Katalin megyei cégbíró elutasít otta kérésünket. Az egész átalakulási folyamat jogszerűtlen volt. Úgy látjuk, megkárosították a három megye önkormányzatait. Alapítóként kellett volna az önkormányzatoknak részt venniük az átalakulásban a '90. évi LXV. törvény 107. § (1) bekezdése c) pontj ában meghatározott gázközművagyon alapján. Alapvetően eltérő értelmezés alakult ki a '95. évi LXX. törvény és a '90. évi LXV. törvény idevonatkozó része között; nem tett különbséget a bel- és a külterületi közművagyon között. A megmaradt állami vagyonrészt szándékosan elértéktelenítették, hogy minél kevesebbet kelljen kifizetni az érintett önkormányzatoknak. Kiadtak olyan önkormányzatnak is vagyont, amelynek nem volt gázközművagyona. A '95. november 30áig létrehozandó megállapodás az érintett önkormányzato knak több mint fele között nem jött létre. Lehetne még sorolni számtalan problémát, miniszter asszony! Mindezek után kérdezem: hogyan lehet ilyen körülmények között végrehajtani a társasággá való átalakulást, és tervezneke felelősségre vonást ebben az ügy ben? Várom válaszát. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Csiha Judit miniszter asszonynak. DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház ! Kedves Képviselő Úr! Ön a kétperces kérdésében föltett körülbelül húsz kérdést - lehet még sokkal többet is. Körülbelül ennyi időt venne igénybe azoknak a jogszabályoknak a felsorolása is, amelyek 1989től napjainkig összefüggenek az energiaszektor priva tizációjával. Hogy rögtön az elején kezdjem, amire ön is hivatkozott, képviselő úr: az 1990. évi önkormányzati törvénynek az egyik mondatát idézi, félig. Ha ugyanis hozzátenné a másik felét is, abban a pillanatban világossá válna, hogy a kérdés nem olyan e gyszerű, mint ahogyan az az ön kérdéséből kiviláglik. Itt egyetlenegy témáról szólnék, hiszen a nap további szakaszaiban interpellációjában és kérdésében is hasonló kérdéseket feszeget, ott több idő lesz ezekkel foglalkozni. (14.50) Itt csak annyit, hogy a z önkormányzatoknak az önkormányzati törvény a lakossági szükségleteket kielégítő közművek bizonyos részeit adja át, kivéve az állam kizárólagos tulajdonába tartozó létesítményeket. Ez pedig ebbe a körbe tartozik, amit csak öt év múlva, a Ptk. módosítását követően oldott fel a törvényhozás, tehát abban az időszakban, amiről ön beszél, még kizárólagos állami tulajdonban voltak. Egyébként pedig a társaságok átalakítása vagyonmérleg hiányában vélhetően nem történhetett volna meg, hiszen a cégbíróság akkor nem jegyezte volna be a társaságokat.
