Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 23 (338. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
718 A középdunántúli régiót mint egy fejlődő térség összetartozását kifejező régiót fontosnak tartom. Megnyugvó álláspontra kell helyezkedni Zala és Nógrád megyék esetében is. Átfogóan az a véleményem, hogy itt el kell kezde ni egy olyan összetartozásvizsgálatot - hogy ne a "kohézió" többféleképpen értelmezhető kifejezését használjam , amely megyén belüli hovatartozásokat, kapcsolódásokat is vizsgál. Hiszen Fejér megyében is, de Somogy megyében is és mindegyik megyében vanna k olyan térségek, amelyek egyegy tervezési vagy fejlesztési régióval határosak, amelyek ide is, oda is kapcsolhatók. A legkönnyebb megyehatárokon színes térképet készíteni, annál nehezebb az összetartozásvizsgálatokban elmélyedve 4050 kohéziós elem vizs gálatát elvégezni. A javaslatom az, hogy ennek az intézményes rendszerét is meg kell kezdeni, és a javaslatom az, hogy az egyeztetések során kialakult tervezési és statisztikai régiókat ne változtassuk meg, ez a javaslat ne éljen. Szintén szólnom kell dr. Baráth Etele elnök úrnak, képviselőtársamnak egy javaslatáról, amely többek előtt elsikkadt, ez pedig az, hogy a regionális intézményrendszer fejlesztésénél, a kiemelt térségek felsorolásánál az elnök úr javasolta a dunai vízlépcső térségének beemelését is . (20.40) Ezt a BősNagymarosvita kiterjesztéseként élem meg, és éppen elnök úr volt az, aki a parlament környezetvédelmi bizottságában a téli időszakban azt javasolta: a bizottság arra kéri a kormányt, amíg a hatásvizsgálatok el nem készülnek, ne hozzon olyan döntést, amely visszafordíthatatlan, a parlament és a következő kormány számára is feladatokat határozna meg. Egy ilyen kistérség javaslatának beemelése - gondolom, nem a szomszédos országban meglévő dunai lépcsőre gondolt képviselőtársam, hanem az e setleg megvalósuló térségére - azt jelentené, hogy a parlament a koncepció mellékletének elfogadásakor döntene, elfogadná, elvileg támogatná egy dunai vízlépcső megépítését. Ezért arra kérem elnök urat, hogy ezt a kistérségre vonatkozó javaslatát is gondol ja át, a tisztelt Házat pedig arra, hogy még ilyen indirekt formában se prejudikálja, és előzetes vizsgálatok nélkül ne döntsön a dunai vízlépcső kistérsége esetében egy vagy megépülő, vagy meg nem épülő vízlépcső ügyében. Szeretnék két dolgot még megemlít eni: javaslatot tettem a közpénzek felhasználásának kötelező nyilvántartására és annak követő vizsgálatára. Ma a hátrányos helyzetű térségek, a kis- és középvállalkozások esetében is számtalan negatív példa mutatja, hogy a vissza nem térítendő támogatások esetében a magyar kiegyenlítő területfejlesztő rendszer nem tudja követni a támogatások alakulását. Ettől vannak eltérő rendszerek is, mint például a francia rendszer, amelynek az irányába kellene kezdeményező lépéseket tenni. Ez pedig a kamattámogatás ren dszere, amikor pénzügytechnikai, banki eszközökkel megfigyelhető ezeknek a területeknek a támogatása. Másrészt ott az állam és az önkormányzatok, a régiók és a megyék határozott ellenőrző és beavatkozó intézkedéseket tesznek, ha közpénz nem úgy hasznosul, mint ahogy annak eredetileg a célja volt. Ezért tehát épp ma, amikor a parlament a tőkekockázati társaságokról szóló törvényt is tárgyalja, és ma, amikor talán az utolsó pillanatokban tehet beavatkozást, hogy a közpénzek alakulásánál legalább a koncepció s zintjén megfogalmazza azt az igényét, hogy a jelenleg kialakult helyzetnél határozottabban kívánja követni ennek az alakulását, nem kikerülhető, így javaslom, hogy a koncepcióba kerüljön be a támogatási rendszer felülvizsgálata és annak az ellenőrzése - ak ár önkormányzati, akár területfejlesztési tanácsi, akár más közpénzről van szó , a társadalom tőlünk igényli ennek az ellenőrzését és a hasznosulás megfigyelését. Itt szeretném megemlíteni azt is, hogy a kistérségi tanácsok esetében - amelyről a figyelem sajnos a megyei szintű területfejlesztési tanácsok irányába tolódott - támogatni kell, hogy megyehatáron túlnyúló szerveződések vagy nyilván országhatáron túlnyúló szerveződések jöjjenek létre. Nagy örömmel látom, hogy Somogy, Tolna és Fejér megye határán túlnyúló módon egyeztetett kistérségi kapcsolatok alakulnak ki, és lehetne számtalan jó példáról beszélni, az Alföld és az északkeleti iparvidék megyehatáron túlnyúló kezdeményezéseiről is. Nem szabad, hogy az
