Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 2 (332. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohányzással kapcsolatos egészségkárosodás megelőzéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János):
66 plakát tíz százalékát. De ami enné l fontosabb: törvény ismeri el, hogy nemcsak a dohányos ember egészségét károsítja súlyosan, hanem a környezetet is. S ha ez így van, akkor ez ellen tenni kell valamit. Mert ha igaz az az érv, amelyet a dohányosok nagy előszeretettel hangoztatnak, hogy nek ik joguk van dohányozni, akkor hatványozottan igaz a másik oldal érve, hogy nekik pedig joguk van egészséges, tiszta levegőt szívni. Csak hát a gyakorlat jelenleg nem ezt mutatja. A nemdohányzók kénytelenek tűrni, mint a birkák, és ha nem tetszik nekik, ak kor egyet tehetnek: elhagyják azt a helyiséget, ahol a dohányosok vannak, feltéve, ha nem kötelező éppen ott lenni. Sajnos, nagyon sok munkahelyen, irodában, értekezleten, sőt, mondhatom, frakcióülésen, bizottsági ülésen is pöfékelnek. Pedig egy pici toler anciával törvény nélkül is megoldható lenne a dolog. Jó 15 éve egy értekezleten azt a szentségtörést követtem el, hogy kijelentettem, ha rágyújt valaki, akkor felállok, és elmegyek. Néztek rám, mint a hülyére. A következő sztorit egy ismerősöm mesélte. Be bocsátásra várva, tucatnyian sorakoztak a hivatal folyosóján. Az egyik ügyfél, midőn sorra került, nagy hirtelenjében elnyomta az ajtóban a cigarettáját, és amikor belépett az irodába, ott vágni lehetett a füstöt, mert a két hivatalnok dohányzott. De hallo ttam már olyan esetet is, amikor a beteget vizsgáló orvos dohányzik. Az iskolai rendtartás már évtizedek óta előírja azt, hogy a pedagógus a tanulók előtt nem dohányozhat, de sajnos, tapasztalom, hogy ezt is nagyon gyakran megszegik. Az elmúlt néhány példa is azt igazolja, hogy szükség van a nemdohányzók védelméről szóló törvényre. Ha a törvény életbe lép, akkor a munkáltató kötelessége lesz egyrészt dohányzóhelyet kialakítani, illetve kijelölni, másrészt a törvényt betartatni. Látom előre, hogy ez utóbbibó l lesz némi munkahelyi konfliktus, de nem baj. Előbbutóbb mindenkinek tudomásul kell venni, hogy csak így biztosítható mindkét fél joga. A törvénytervezetet tulajdonképpen jónak tartom. Egykét apró kiegészítést, illetve módosító javaslatot viszont tennék hozzá. A 2. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy tilos dohányozni a tömegközlekedési eszközön. Én ezt megtoldom azzal, hogy beleértve a jármű vezetőjét is. Miért? Számtalanszor látom, tapasztalom, hogy míg az utasoknak tilos a dohányzás - egyébként nagyon helyesen, eddig is így volt , addig a jármű vezetője - tisztelet a kivételnek - vígan pöfékel. Én abból indulok ki, ha valaki beül egy moziba, ott is ki kell bírni legalább másfél órát dohányzás nélkül. Ennyit ki kell bírnia a járművezetőnek is. A távolsági autóbuszok egyébként is megállnak időnként 1015 perces szünetre. A 4. § (3) bekezdésében azt olvashatjuk, hogy a magánforgalomban levő tömegközlekedési eszközön a dohányzóhely kijelöléséről az üzembentartó dönt. Ha jól értem, akkor ha én szerve zek egy kirándulást, és bérelek egy buszt, akkor az üzembentartó fogja eldönteni, hogy lehete dohányozni a buszon, vagy sem. Én ettől egyszerűbbet tudok. Egyáltalán ne lehessen semmiféle buszon dohányozni. Ez vitára adhat okot. A busz akkor áll meg, amiko r akar, és cigarettaszünetet lehet tartani. A vonat egészen más kategória. Ott a dohányzó és a nemdohányzó kocsiknak régi, jól bevált gyakorlata van. Pártállami szlogennel mondhatnám: ez történelmileg így alakult ki. A zárórendelkezések dátumai még azok, a melyek engem zavarnak. Én szigorúbb lennék, és ezeket a határidőket közelébb hoznám a mához. Mindent összevetve, örülök a törvény létrejöttének, de legjobban annak örülnék, ha ezt ebben a parlamenti ciklusban még el is fogadná a tisztelt Ház. Nagy hiányt p ótol, és remélhetőleg be is fogják majdan tartani, mert csak akkor ér valamit. Az általam említett és beterjesztett módosításokkal a törvényt elfogadásra javasolom minden képviselőtársamnak, nemcsak annak a négynekötnek, akik itt ülnek, hanem mindegyiknek . Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) :
