Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 2 (332. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohányzással kapcsolatos egészségkárosodás megelőzéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - HERBERT FERENC (MSZP):
57 6. Ne okozzon a dohányzással rendetlenséget, szemetelést! Használja a kijelölt dohányzóhelyeken a hamutartókat, a csikket ne dobja el, és ne okozzon tűzveszélyt! 7. Jólnevelt ember nem beszél cigarettával a szájában. 8. Nagyfokú neveletlenség étkezés közben rágyújtani, ha mások még nem fejezték be az evést. 9. Ne kínálja cigarettával azt, aki nem dohányzik, és főleg a leszokni akarót ne tegye próbára, hogy elég erőse az akaratereje és ellen tude állni a csábításnak! 10. Ne vigye a dohányzást túlzásba! Aki az egyik cigarettáról a másikra gyújt, és mohón szívja, rabjává vált szenvedélyének. Az ilyen nikotinista rendsze rint kórosan sovány, bőre ráncos, sárga, gyakran köhög, különösen reggelenként rohamokban. Ujjai, fogai szintén sárgák, lehelete, ruhája, bőre is a nikotin kellemetlen szagát árasztja. (19.30) Kedves Képviselőtársaim! Ha ezeket az illemszabályokat betartan á a dohányos, mintegy 36 százalékos társadalom, tiszta szívemből lemondanék e törvény meghozataláról, korlátozó intézkedések megtételéről. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, a következőket mondta 1997. április 23án a Budapesten rendezett III. Mentálhigié nés Konferencia sajtótájékoztatóján: "A magyar politikai élet szereplői enyhén szólva nem mindig mutatnak jó példát a társadalomnak türelemből, toleranciából vagy szolidaritásból, holott egy társadalom lelki egészségét jelentősen befolyásolja, milyen mintá kat követ." Az én megközelítésemben a legnagyobb gondot a passzív dohányzás kikerülhetetlen kényszere jelenti a magyar társadalomban. Mit is értünk a passzív dohányzás fogalma alatt? Más ember dohányfüstjének belélegzését nevezzük passzív dohányzásnak. A m ások által keltett dohányfüstöt néha környezeti dohányfüstnek is nevezik. A passzív dohányzás általánosan azokat a jelenségeket, illetve a velük járó veszélyeket jelenti, amelyeket a nemdohányzónak kell kiállni és megszenvedni a dohányosok miatt. Miért kár os az egészségre? A dohányfüstöt tartalmazó levegőben lévő apró részecskék és gázok több, mint négyezer féle kémiai anyagot tartalmaznak. Ezek többsége veszélyes, legalább hatvanról tudjuk, hogy rákkeltő - ilyen az arzén, a benzol, a króm, a nikkel, a vini lklorid, a kadmium, a formaldehid , ezen kívül olyan mérgező anyagok vannak benne, mint a nikotin, nitrogénoxidok, ciánvegyületek, ammónia. A porózus cigarettapapíron keresztül szívott levegő hatására lehűl a füst, és az égési övezet 1000 C körüli hőmérs ékletével szemben 3040 Cos füst hagyja el a cigaretta szájközeli végét vagy más néven szájzónát. A lehűlés alatt a gáznemű anyagok nagy része kicsapódik a szilárd füstszemcsék felszínére, és ezekkel együtt a vágott dohány felszínén kötődik le. Ezáltal a cigaretta töltelékanyaga ebben az övezetben kémiailag feldúsul. Minthogy dohányzáskor az égés tökéletlen, ezért nem csupán az égés végtermékei - a víz és a szénmonoxid , hanem mintegy négyezer más anyag is keletkezik. Ezek képezik a dohányfüstöt, ami kez detben láthatatlan gőzgázszilárdtest keverék, aeroszol lesz. A füst egy része szobahőmérsékleten kicsapódik, és így láthatóvá válik. A dohányfüst 91,8 százaléka gáznemű anyag. A 8,2 százalékot kitevő szilárdtestfázis füstmilliliterenként 5 milliárd szem cséből áll. Egyetlen cigaretta végigégetésekor két liter füst keletkezik, s ugyanekkor mintegy 250300 milliliter tömény füstöt szív be a szervezetébe a dohányos. A szemcsék igen kicsinyek: átmérőjük átlagértéke a friss füstben kisebb a mikronnál, a millim éter ezredrészénél. A kilélegzett füstnél a légutak párás környezetében a szemcsék nedvességet vesznek fel és összetapadnak. Még a legszennyezettebb városi levegőben is mintegy tízezerszer kisebb a szennyezőanyagtartalom. A füst másik része a mellékfüst v agy a külső füst, ami a szívási szünetekben keletkezik, és közvetlenül a légköri, illetve a szobalevegőbe kerül. A két füstféleségnek az egymáshoz való viszonya a szívások számától és nagyságától függ. Egy cigarettában általában egy gramm dohány van. Ez a mennyiség egyszázalékos nikotintartalom esetén 10 milligramm nikotint tartalmaz. Ennek
