Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 17 (337. szám) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
557 Az egyik, hogy az Alkotmánybíróság a javaslat valamennyi elemével - beleértve a többcsatornás jelölési r endszert is - egyetért. Ezt a vita elején is talán külön érdemes lett volna kiemelnem. A másik: még egyszer szeretném felhívni a figyelmüket, hogy az alkotmánymódosítás hatálybalépésének időpontja 1998. július 1. Úgy tűnik, hogy a választás eredményét önök eleve adottnak tűnőnek gondolják, adottnak minősítik, adottnak vélik, mert korántsem biztos, hogy ugyanez a koalíció ugyanilyen jelenléttel lesz a következő parlamentben. Tehát kérem, hogy ezt fontolják meg és vegyék figyelembe. ELNÖK (dr. Áder János) : Ti sztelt Országgyűlés! Az együttes általános vitát elnapolom. Folytatására jövő heti ülésünkön kerül sor. A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik a büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/5383. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/5383/13. számokon kapták kézhez az Országgyűlés tagjai. Megadom a szót dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Az elmúlt év végén fogadta el a Ház az egészségügyről szóló törvényt. Ennek a törvénynek a tartalma, a szabá lyozás tematikája olyan problémákat vetett fel, amelyek mindenképpen indokolták, hogy a büntetőjog reflektáljon a törvényben szabályozott kérdésekre, megszabja a határokat, hogy meddig mehet el az egészségügyben tevékenykedő orvos, kutató, milyen tájékozta tási kötelezettséggel rendelkezik. A törvényjavaslat tehát tartalmát tekintve elsősorban az egészségügyi törvényhez kötődő módosító, illetőleg új törvényi tényállásokat tartalmazna. A büntető törvénykönyv mostani módosítása ebben a kormá nyzati ciklusban a hatodik alkalommal történik. Hatodik alkalommal tárgyal az Országgyűlés büntető törvénykönyvi módosítást. Ennek vannak pozitív üzenetei, az tudniillik, hogy a törvényhozás igyekezett - mint ahogy korábban is tette - követni a viszonyok v áltozását, és ahol kell, ott a büntetőjog igenis reflektált a változásokra. A büntető törvénykönyv módosításának következményeként ezzel az új 11 törvényi tényállással több mint 50 új tényállás került a büntető törvénykönyvbe. Ezt - némiképpen visszagondol va a parlament tegnapi napjára, az ott elhangzott vitára - azért tartom fontosnak megjegyezni, mert a törvényalkotásban a büntetőjog lehetőségeinek a kiszélesítése jelen volt, jelen van, és a törvényhozás igyekszik megfelelő eszközöket biztosítani arra, ho gy ahol kell, ott büntetőjogilag is értékeljen társadalomra veszélyes cselekményeket. Van olyan büntető törvénykönyvi tényállás jelenleg is, amely kapcsolatban van az orvosi tevékenységgel, de amit most ez a javaslat tartalmaz, ez teljesen újszerű problémá kra kíván válaszolni. A javaslat kidolgozásában nagyon széles szakmai együttműködésre került sor. Nemcsak jogászok, hanem orvosok, a Népjóléti Minisztérium szakemberei is részt vettek ebben a munkában, hiszen ebben benne van az egészségügyi beavatkozás, az orvostudomány kutatási rendje, az egészségügyi önrendelkezési jog, továbbá maga az emberi gén, sejt, ivarsejt, embrió, szerv, szövet, a test, illetőleg testrész. Az elmúlt néhány hónap történései is ráirányították a közvélemény figyelmét mindarra, amit ez a törvényjavaslat érint, és reményeink szerint ez a büntető törvénykönyvi
