Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 17 (337. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5399. szám), valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
555 versenytörvény tiltja az árukapcsolást, és azt hiszem, a politikában sem szerencsés, ha egy valós probléma megoldását - am ely az alkotmánybírák idejének kitöltése, illetve 12 évre emelése - összekapcsol egy olyan problémával, amelyet pusztán azért kell módosítani és azért kíván módosítani, mert neki kényelmetlen ez a szabály. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A törvények azért léteznek, hogy azokat betartsuk. Ha valamely törvény vagy valamely törvény rendelkezése kényelmetlenné válik adott esetben éppen a többség számára, akkor nem a módosítása az, amire elsőképpen gondolni kell, hanem annak betartása. Ennek következtében nem os ztom azt a véleményt, amely arról szól, hogy az alkotmánybírósági törvény, illetőleg az alkotmány módosítására azért kell sort keríteni, mert nem sikerült konszenzust elérni az elmúlt időszak alatt. Az a dolog jut eszembe, amivel többen találkozhattunk és mesékben, de akár a nevelési könyvekben is olvashattunk, és amely arról szól, hogy egy sakkjátékot játszik valamely diktátor egy alattvalójával, és amikor úgy látszik, az alattvalója már egy lépésre van attól, hogy mattot adjon neki, abban a helyzetben föl borítja a táblát, és azt mondja, hogy a szabályok nem érvényesek. Nos, igen tisztelt képviselőtársaim, erről van szó. Machiavellit idézhetném, aki azt mondja, néha a szavak arra szolgálnak, hogy a tetteket eltakarják. Itt valóban erről van szó. Beterjeszte tt a kormány a parlament elé egy négy oldalas törvénymódosítást, amelyben mindenféléről van szó, különböző, egymással össze nem függő kérdésekről, olyan problémákról, alkotmánymódosításról, amelyről korábban vita nem folyt. De valójában a koalíció előtt má r három éve egyetlenegy cél lebeg, hogy azt a helyzetet, hogy nem ő állítja össze az Alkotmánybíróság személyi összetételét, megszüntesse. Erről szól, igen tisztelt képviselőtársaim, ez a törvényjavaslat. A polgárokat védő Alkotmánybírósá g az egyetlen olyan intézménye a magyar közjognak jelenleg, amelynek személyi összetételére a koalíciónak kétharmados többségével nincsen befolyása. Minden más közjogi tisztséget és számos más politikai és gazdaságiközigazgatási tisztséget a koalíció hatá rozhat meg. E tekintetben a köztársasági elnöktől a minisztériumi tisztségviselőkig vagy adott esetben egy privatizációs pályázat odaítélésig szól a koalíció politikai hatalma. Az Alkotmánybíróság esetén azonban - és ez az egyetlen hely a magyar közjogban - meg kell egyeznie ellenzékével vagy legalábbis ellenzékének egy részével. Ezt a helyzetet nem bírja elviselni a jelenlegi koalíció, ez az, ami számára problémát okoz. Amikor kompromisszumképtelenségről beszél az alkotmánybírákat jelölő bizottság keretébe n, akkor valójában nincs másról szó, mint a saját kompromisszumképtelenségéről. Hiszen egy pillanatig nem tud engedni abból, hogy vannak olyan pozíciók, amelyeket nem a kormánykoalíció határoz meg ráadásul olyan pozíciók, amelyek adott esetben a kormányzat i döntéseket meg is semmisíthetik, hiszen erre az Alkotmánybíróságnak joga van. Erről szól, igen tisztelt képviselőtársaim, ez a törvényjavaslat. A koalíció többszöri nekifutásra határozta el magát, hogy benyújtja ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés el é, és fölcicomázva más elemekkel, tulajdonképpen az alkotmánymódosítás elfogadását tűzte ki célul, hiszen ez az a pont, ahol a koalíciós pártok között egyetértés van, vagyis a kétharmados többség biztosítva van. A többi kérdésben, amely például az alkotmán ybírák mandátumának meghosszabbításáról szól, koalíciós vita van, koránt sincs meg biztosan a kétharmados többség ebben a tekintetben. Egy szocialista képviselőtársunk a vita egy korábbi szakaszában mondta, hogy a Szocialista Párt csak akkor tudja megszava zni azt a kérdést, hogy tizenkét évre emeljék az alkotmánybírák hivatali idejét, amennyiben ennek ellentételéül megkapja a jelölés jogát. Nos, azt hiszem, hogy ez világos beszéd. Ez az, ami lényegében egyértelműen rögzíti, hogy a Szocialista Párt és a koal íció számára egyetlenegy kérdés fontos, ez pedig az Alkotmánybíróság személyi összetételére való befolyás megszerzése. Tehát hatalmi kérdésről van szó, és a szavak eltakarják a valódi tetteket. A Fidesz nem tagadja, a FideszMagyar Polgári Párt részéről fo ntosnak tartjuk, hogy az alkotmánybírósági törvény azon pontjait, amelyek módosításra szorultak, és ahol az elmúlt nyolc év
