Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 17 (337. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
523 ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm képviselő úr felszólalását. A kormány részéről Akar László pénzügyminisztériumi politikai államtitkár óhajt reagálni. Megadom a szót. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tiszte lt Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy elég nehéz szakmai feladat megpróbálni bebizonyítani, hogy tulajdonképpen rossz az ország gazdasági helyzete - ön megpróbálta. Sajnos, valószínűleg azok a közgazdász kollégák, akik segíte tték e felszólalásnak az előkészítésében, talán nem a legjobbak azok közül, akik az önök környezetében dolgoznak, mert itt számtalan súlyos szakmai hiányosság van. Szeretném rögtön azzal a megállapításával kezdeni, hogy GDPről beszélünk, és bezzeg a GNPb en micsoda visszaesés van Magyarországon, ha más mutatószámmal mérnénk a gazdaság jövedelemtermelő képességének az alakulását. A korrektség kedvéért hozzá kell tennem, hogy ez nem az ön pártjától származik, hanem a Kisgazdapárt vezető pénzügyi szakértője e regette fel ezt a hatalmas gondolatot. A tény a következő: Egyrészt a GNPt most már nem használja a nemzetközi statisztika, hanem helyette GNIt használ, de ez még csak valóban formalitás lenne. Azonban ha megnézzük, hogy mit is jelent a két mutató, hozzá szeretném tenni: általában mindenütt a GDPt használják mint fő mutatót, például a híres maastrichti kritériumrendszer is GDParányos hiányokról beszél, és országok mindenfélét elkövetnek azért, hogy a GDP 3 százaléka alá tudják szorítani a költségvetési hiányukat; ennyire komolyan veszik, hogy mi a GDP. De valóban bizonyos összefüggésekben ez a GNI is szerepel. Nos, a kettő közötti különbség a tőkejövedelmek és a munkajövedelmek transzferének az egyenlegét jelenti. Ebből következőleg valóban szintjében a GNI egy alacsonyabb mutató, mint a GDP, de ha megnézzük ennek az alakulását, akkor pont fordított a helyzet, mint amit ön feltételez. Tudniillik nyilvánvalóan belátható, hogy túl sok magyar nem dolgozik külföldön, túl sok külföldi Magyarországon nem dolgoz ik, a munkajövedelmek ideoda utalásának a hatása nem nagy; ami komoly, az a tőkejövedelmek transzfere. Osztalékfizetés nem nagyon jellemző a Magyarországon működő vegyes cégeknél, ezzel szemben a kamatkifizetések nagyon jelentősek. Ebből következően azokb an az években, amikor felugrik Magyarország adóssága, nyilvánvaló, hogy a kamatkifizetések is megnőnek. Ezekben az években nő a GDP és a GNI közötti különbség, és azokban az években, amikor csökken az ország adóssága, akkor viszont a különbség mérséklődik. (8.40) Hogy ne rébuszokban beszéljek, tehát például abban a híres '94es évben, amire önök olyan büszkék, ha GNIben mérünk, akkor nem 2,9, hanem csak 2,5 százalék volt a jövedelembővülés; ezzel szemben '96ban, amikor belépett már a Bokroscsomag és a pr ivatizációs bevételek hatására az, hogy lecsökkent az ország adóssága, a GDP 1,3 százalékos növekedésével szemben a GNI már 2,3 százalékkal emelkedett. Tehát éppen kedvezőbb volt a '96os eredmény GNIben nézve. Ilyen megközelítésben már '96ban nagyjából elértük a '94es szintet. És '97ben is, miután az adósságállomány csökkenése folytatódott, a GNIindex valamivel magasabb lesz, mint a GDPindex, itt egyszerűen tévedésről van szó. Ami az államadósságot illeti, a miniszterelnök úr és a jegybank elnöke is, sőt újabban most már a Pénzügyminisztérium a tulajdonosi hitelek nélküli számot használja, mert közgazdasági tartalmát tekintve azt gondoljuk, hogy ez az a valóságos hitel, amivel Magyarország, nemcsak az állam, hanem a magyar vállalatok is külföldre tart oznak, a tulajdonosi hitel egy más kategóriának minősül; ebben az összefüggésrendszerben igaz a 10 milliárdos szám, és ebben igaz az, hogy ez a szám '94ben 18 egész pár tized milliárd dollár volt, tehát majdnem a felére mérséklődött ez alatt a négy év ala tt. Ami, mondjuk, az exportimport teljesítményeket illeti, ön beszélt bizonyos részügyekről a mezőgazdasággal kapcsolatban, de nem beszélt arról, hogy, mondjuk, dollárban tavaly 21 százalékkal nőtt az export és 19cel az import; előzetes árindexekkel szám olva valószínűleg
