Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 16 (336. szám) - A távhőszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KOCSIS IMRE ANTAL (SZDSZ):
495 Tehát miután a távhőtörvény megoldja a jogi környezetet, tovább kellene haladni azon az úton, amelyet már képviselőtársaim is részint említettek. Mit nem old meg? Elsősorban az avult technikai háttérre nem ad magyarázatot, n em is készült magyarázatot adni - teszem hozzá azonnal , azaz nem várom a törvénytől, hogy magyarázatot adjon rá, csupán azt, hogy a kormányzat gondoljon arra, hogy tovább kell haladni ezen az úton. Szekszárd esetében elmondhatom, hogy a sokak által üdvöz ölt mérés nem üdvözítő megoldás, nem az egyedül üdvözítő megoldás, hiszen Szekszárdon - talán az országban először - már öt éve folyik ez a bizonyos hőközpontonkénti mérés, azaz a lakásokban lakók pontosan tudják, hogy mennyi mért hőt fogyasztanak. E tekin tetben tehát a mindenki által üdvözölt mérés nem az egyedül üdvözítő megoldás, mert mi továbbra is ugyanazokkal a gondokkal küszködünk, amelyekről még a felszólalásom hátralévő részében mindenképpen beszélni fogok. Nem oldja meg a helyzetet az egycsöves re ndszer kétcsöves rendszerré alakítása sem. Erre is megtörténtek Szekszárdon az átalakítási törekvések, azaz a távfűtőmű maga lép be segítséggel nagyon sokhelyütt, hogy a technikailag elavult rendszert átalakítsa. Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy megl ehetősen nehéz helyzetbe kerül akkor, amikor folyamatosan nem tudja előteremteni az önmaga amortizációjára szükséges költségeket. Tehát itt, ezen a téren hiába teszi meg bármelyik települési önkormányzat azt, hogy meglehetősen sok hitellel, de azért segíti a távfűtőművét, hiszen az avult berendezések magántulajdonban vannak - nem önkormányzatiban, és nem gazdasági társaságok tulajdonában, hanem olyan magántulajdonban, ahol a segítségre más konstrukciók szükségesek. Sokan említették - többen tévesen - az ene rgiahordozók árarányát, már ami a közületeket és a magánfogyasztókat illeti. Valójában nem arról van szó, hogy többet fizet a távhőszolgáltató a gázért, mint ahogy itt hallottuk egykét felszólalásban, hanem csupán arról, hogy ez a különbség nem meghatároz ó. Meghatározónak kellene lennie a lakossági ár és a közületi ár között, azaz legyen értelme környezetvédelmi okokból is egy távfűtött város megteremtésének. Ebben a pillanatban nem ebben az irányban haladunk, hiszen most ugyan nem végeztem igazán erre von atkozóan számítást, de feltételezem, ez az arány a 6070 százalék helyett 90 százalék körül mozog, tehát feltételezem, hogy a lakossági árhoz viszonyítva körülbelül 90 százalékon kapja a közület az energiahordozót. Ez nem elegendő különbség, ezen az úton t ehát tovább kell haladni. Üdvözítő út lehet a kapcsolt villamosenergiatermelés, hiszen blokkfűtőművek már üzemelnek Magyarországon. Azonban ehhez is szükséges az az árpolitika, amely a közületi és a lakossági ár arányában nyilvánul meg - az imént már besz éltem erről. Hadd tegyek itt egy kicsi kitérőt: egy Szekszárd nagyságrendű városban Németországban, az egykori NDK területén jó néhány éve 34 milliárdos beruházással átalakították a fűtőművet, hiszen megérte azonnal ilyen komoly befektetéssel központi köl tségvetési pénzekből egy kistelepülésnek, egy 40 ezres kisvárosnak - Gotháról van szó , hogy egy 34 milliárdos berendezéssel a távfűtőművét gazdaságossá tegye. Ezt mi nem tudjuk megtenni, de a kis lépésenkénti átalakítás feltétlenül szükséges, és ehhez m inden önkormányzat, amely távfűtőművel rendelkezik, kéri a kormányzati segítséget. A törvénnyel kapcsolatban néhány olyan kitételt nem szeretnék megismételni, ami itt már elhangzott, és amit fontosnak tartok. Egyetlenegy elemre szeretnék még kitérni, ez pe dig a fogyasztóvédelem. Biztos vagyok abban, hogy az önkormányzat önmagában fogyasztóvédő, hiszen az önkormányzati ármegállapító döntésekben a fogyasztóvédelem - azaz a politikai döntés a szakmai döntés helyett - alapvető szerepet játszik. Ha tehát olyan e lemet építünk be, olyan fogyasztóvédelmi elemet építünk be, amely nem ugyanaz, mint ami a gáztörvényben vagy a villamos energiáról szóló törvényben van - az 1994es törvényekről beszélek , akkor már eltértünk a jogharmonizáció elvétől. Be kellene építeni itt is ugyanazt a fogyasztóvédelmet, azaz, mint ahogy a gáztörvényben a fogyasztóvédelem részletes szabályait az ipari és a kereskedelmi miniszter rendeletben határozza meg, ez hiányzik a
