Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 16 (336. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. KASUBA JÁNOS (MSZP):
468 nem lehet megtalálni a megoldást akkor, ha erre megvan a megfelelő politik ai akarat. Én úgy látom, hogy mindent meg kellene tenni annak érdekében, hogy májusban szavazásra kerüljön sor, és ha vannak törvényes akadályok, akkor tegyük meg a megfelelő lépéseket, hogy ezek a törvényes akadályok elháruljanak. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Miután Hack képviselő úr nincs jelen, Kasuba képviselő úrnak adom meg a szót a Magyar Szocialista Pártból. DR. KASUBA JÁNOS (MSZP) : Pán Prededa! Pai aj pai polanci! Dobr i veer vam! És magyarul folytatom, mert nem akarom, hogy valaki rám szóljon, nem is tudom pontosan, szabályose szlovákul köszönni. Szeretném azt mondani, hogy teljes mértékben egyetértek azzal, amit Bihari képviselőtársam az előbb elmondott, hogy vannak a jelenlegi képviselők között olyanok, akik valamilyen kisebbségből származnak vagy gyökereznek. Ez természetesen egy más struktúra, mint amiről most beszélünk, sok minden miatt, többek között azért is, mert nagyon sokan nem élünk ott a kisebbség között, el származtunk, mondjuk, az én szűkebb hazám is ma már a Nagykunság. De azért milyen érdekes az emberi természet, hogy ahogy bonyolódik és sűrűsödik ez a vita a kisebbségekről, mégiscsak a sok, kisebbséghez tartozó emberben felvetődik az a kérdés - egyre éles ebben , hogy tényleg, ezek ezt nem akarják megoldani. Tehát egy kicsit ilyen dacossá válik a reakció ebben a helyzetben, ami most itt kezd kialakulni, és én úgy gondolom, hogy ez nem jó az ország belső nyugalma szempontjából sem. És té nyleg igaza van Gellért Kis Gábor úrnak, aki az előbb azt mondta, hogy aki hallgatja ezt a vitát, tényleg elkezd bosszankodni, hiszen a múlt heti hozzászólásokban sem tud az ember eligazodni, mert nagyon okos, jeles országgyűlési képviselők egy része azt m ondta, hogy nem is vagyunk alkotmányos mulasztásban - mondjuk, elsősorban Bauer vagy nem tudom, Mészáros képviselőtársam , mások pedig - mint Torgyán képviselő úr, Tabajdi Csaba képviselő úr, főleg Gellért Kis Gábor úr és még vagy négyen - azt, hogy bizon y, milyen alkotmányos mulasztásban vagyunk. Tehát ezek a kérdések sem kerültek igazán tisztázásra, mert ha ez megnyugtatóan tisztázott lenne, akkor ezek a különböző nézetek mint vitapontok, nem kerülnének mindig, ismételten és ismételten sok képviselő rész éről felvetésre. Én is úgy látom, hogy ha nem lesz megegyezés, akkor nem is lesz megoldás, és igaza van az előttem hozzászóló képviselő úrnak, hogy ha nem akarjuk, nem lesz meg a politikai akarat, akkor ez még 2002ben sem lesz megoldva; és az is igaz, hog y csak valamilyen speciális szabályokkal lehet ezt megoldani. Tehát arról van szó, hogy igenis van lehetőség erre, hogyha megvan ehhez a közös akarat, és nem keressük mindig azt a lehetőséget, hogyan lehetne valahogy tovább gördíteni ezt a nagy hólabdát; m ert például vannak olyan hozzászólások, szó szerint felírtam itt egy gondolatot, amelyik úgy gondolja, hogy valószínű, az Alkotmánybíróság nem hagyná jóvá és így tovább - tehát nem is tudjuk biztosan, milyen lenne az állásfoglalás. Én a napokban, a múlt hé ten elmentem egy szlovák kiállításra, a Tátráról volt egy gyönyörű kiállítás: más képviselő nem volt jelen, de Magyarországról sok szlovák anyanyelvű ember volt ezen a kiállításon, Békéscsabáról, az ország más területéről is, és volt alkalom erről beszélge tni. Azért én úgy gondolom, hogy most itt mi egymás között vitatkozunk, de nem tudom, hogy mennyire kérdeztük meg a kisebbségeket, hogy ők hogy érzik ezt, hogy látják most ezt a kérdést, mennyire vagyunk azzal tisztában, hogy nekik mi a véleményük. Én úgy tapasztaltam itt és otthon is egy másik kisebbség vonatkozásában, hogy ez a májusi idő bizony túl rövid a megoldásra. (18.50)
