Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 16 (336. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
457 parlamentben. Ez nem jelent semmiféle nemzeti v agy etnikai kisebbségellenes beállítottságot, ez a választási rendszerről kimondott politikai állásfoglalás, nem pedig a nemzeti és etnikai kisebbségekkel szembeni alapállás. (17.50) Ezen álláspont képviselője nem kerül szembe az európai alkotmányosság esz méivel, követelményeivel vagy megoldásaival, sőt még arra is hivatkozhat, hogy vannak olyan európai alkotmányok, amelyek kifejezetten tiltják az etnikai - és van, amelyik a vallási - alapú párt létesítését, illetve képviselet megteremtését a parlamentben - ilyen a török alkotmány és a bulgár alkotmány is. Az igaz, hogy ha a példák kapcsán belemennénk azok elemzésébe, akkor rögtön megtudnánk, hogy mi az az aktuálpolitikai, vagy történeti, vagy történetszociológiai ok vagy indok, amiért éppen e két ország alk otmányába került bele ez a tilalom. Sőt, mindezen túl azt is el kell mondani, és be kell vallani, hogy jó néhány érv hozható fel a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviselete ellen. Egyrészről Magyarországot semmiféle nemzetközi kötelezettség vagy nemzetközi egyezmény nem kötelezi erre a típusú vagy erre a tartalmú képviseletre. Sőt, nemcsak általános nemzetközi egyezmény nincsen, amely erre kötelezné a magyar parlamentet, hanem kétoldalú egyezményt sem kötött a Magyar Országgyűlés vagy a magya r kormány, amelyben e képviselet kötelező létrehozása lenne megfogalmazva. Ellene hozható fel az az érv is, hogy csak speciális megoldással, mégpedig valószínű, hogy Magyarországra - a magyar helyzetre és történelmi helyzetre - szabott megoldással lehet me goldani a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletét. Változtatni kell az általános választási elveken és szabályokon és magas szintű jogszabályokon, törvényeken, illetve az alkotmányon kell változtatni ahhoz, hogy a parlament meg tudja teremte ni a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét. Az is igaz és jogos érv a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviselete ellen, hogy bizonyos értelemben veszélyes és kiszámíthatatlan helyzetet teremthet a megválasztott parlamenten belül 13 nem pártelv és nem területi képviseleti elv alapján megválasztott képviselő jelenléte. De nemcsak a parlamenten belül, hanem a választásokon is kiszámíthatatlan, bizonyos értelemben a választási legitimitással kapcsolatban - ha nem is azt megkérd őjelező, de - mindenesetre gondokat felvető megoldást jelent. Például a három szavazócédulás megoldás, hiszen ebben az esetben kiszámíthatatlanná válik a reprezentativitás, az, hogy a 13, parlamentbe bejutó képviselő mögött végül is hány fős támogatottság van, melyik az a kompetens, érdekelt támogató közeg, amely szavazatával támogatja a parlamentbe bejuttatandó 13 országgyűlési képviselőt; hiszen elvileg 8 millió választópolgár vagy az abból elmenő 44,5 millió választópolgár mindegyike valamilyen módon eg y szimpátiaszavazás alapján kifejezésre juttathatja valamelyik képviselet melletti támogatottságát anélkül, hogy ő maga ehhez az etnikumhoz tartozna vagy kötődne akár kultúrája, akár anyanyelve, akár pedig más módon. Elmondható az is ellenérvként, hogy a k örnyező országok egyikében sem kaptak kedvezményes mandátumot a magyar etnikumhoz tartozók, sem Szlovákiában, sem Romániában - bár ott egy minimális bekerülési lehetőség van. De nem az alapján ülnek bent az RMDSZ képviselői a parlamentben, hanem az RMDSZ a z általános, a pártokra vonatkozó szabályok alapján juttatott be a három választáson először 29, aztán 27, jelenleg pedig 25 képviselőt a román parlamentbe. Nincs ilyen megoldás Ukrajnában, Jugoszláviában, Horvátországban. Vitatható a választások eddig fel merült időpontja. Május túl közel van, alig három és fél hónap van hátra, hogy a májusi választásokon ezen választás alapján a parlamentbe bekerüljenek a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői. Az októberi választási időponttal szemben súlyos alkotmányo s aggályok hozhatók fel. 2002 túl messze van, tehát ha az anyagi jogi szabályt, a lehetőséget meg is teremtené törvényalkotás szintjén a magyar parlament, de az általánosan elfogadott úzus alapján, ha túl közel vannak a választások, akkor kimondaná ez a tö rvény, hogy a törvény hatálya csak az első általános választásokat követő választásokon kerül alkalmazásra. Ez túl hosszú, és valószínű, hogy
