Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 16 (336. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
454 DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály szerint különbség van a kétperces és a rendes felszólalás között. Én reagálni akartam az eddig elhangzottakra, most pedig nagyon röviden szólnék erről az alkotmánymódosításról. Tisztelt Országgyűlés! Amikor az alkotm ánykoncepció vitája folyt ebben a Házban, volt szerencsém szólni arról, hogy az alkotmány egy olyan magasztos jogszabály, amely egy jogász számára iránymutató vezérfonalként szolgál a jogalkalmazás során. Az alkotmány szilárdsága biztosítja azt, hogy egy o rszágban jogbiztonság uralkodjon. A Magyar Demokrata Fórum programjának egyik alappillére az, hogy a jogbiztonság hassa át ennek az országnak a közigazgatását, a jogbiztonság hassa át az állampolgárok egymás közötti kapcsolatát. Szilárd véleményem, hogy a jogbiztonság tudatát erodáljuk, ha a Magyar Köztársaság alaptörvényéhez minduntalan hozzányúlunk, és ahogy korábban Bauer Tamás képviselőtársam említette, nem az alkotmány rendelkezéseit figyelembe véve alkotjuk meg a törvényeket, hanem a törvények megalko tása során a többség kényekedve szerint nyúl az alkotmányhoz és módosítgatja azt. Vitába kell azonban szállnom Bauer képviselőtársammal, hogy '90 és '94 között folyamatosan úgy módosította volna az akkori kormány az alkotmá nyt, ahogy az neki tetszett. Annak a kormánynak ugyanis, szemben a jelenlegivel, nem volt kétharmados többsége, ezért mindegyik alkotmánymódosítás komoly politikai alku eredménye volt, és ennek az alkufolyamatnak, alkupozíciónak az egyik oldalán mindig ott volt a Szabad Demokraták Szövetsége, amely igen komoly árat kért mindegyik alkotmánymódosításért. A jelenlegi folyamatban az alkotmányozási moratóriumot köztudottan a kormánypártok rúgták fel. Köztudott, hogy a kormánypártok voltak azok, amelyek egyoldalú elhatározással módosították az alkotmányt. Sajnálatos, hogy ez a legutolsó próbálkozás már valóban annyira egyoldalú, hogy a két kormánypárt közül az egyik tudja csak támogatni. Azt hiszem, a magyar törvényhozás egyik mélypontja az, amikor a kormány felvá llalja az alkotmánymódosításra vonatkozó jogszabály beterjesztését annak biztos tudatában, hogy azt nem szavazzák meg. Ennyire - és ezért kértem hosszabb időre szót, elnök úr - nem süllyedhet le a magyar jogalkotás színvonala! Nem hinném, hogy ebben a Házb an előfordulhat, hogy egy alkotmánymódosításra vonatkozó beterjesztett törvényjavaslatot a Magyar Országgyűlés ne szavazzon meg. Boross Péter egykori miniszterelnök úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, éppen a miniszterelnök úr napirend előtti felszól alása kapcsán utalt arra, hogy ezekből a felszólalásokból hiányzik a kormányzásnak az a magasztossága, amelynek át kellene hatnia a miniszterelnöki felszólalásokat. Át kellene hatnia a kormányzást annak tudata, hogy amikor a kormány egy törvényjavaslatot b eterjeszt, annak valóban elhatározott szándéka legyen, hogy joghatást váltson ki. Amikor a kormány dönt, hogy egy alkotmánymódosítást kezdeményez, akkor ezen döntés mögött nem napi politikai érdekek kell hogy legyenek, hanem annak tudata, hogy a Magyar Köz társaság alkotmányos rendjének biztonsága, szilárdsága, megőrzése igényli az alkotmány módosítását. Ha ezek az általam magasztosnak nevezett eszmék hiányoznak a kormányzásból, akkor sérelmet szenved a magyar törvényhozás szellemi színvonala, amelyet elődei nk is igyekeztek magasan tartani, és a jelenlegi Országgyűlés is számos esetben tanújelét adta az összes párt egyetértésével, hogy tudunk alkotmánymódosítást elfogadni, tudunk magas szintű jogszabályokat alkotni. Még egyszer arra kérem a kormány jelen lévő képviselőit s kormánypárti képviselőtársaimat - látván, hogy ennek az alkotmánymódosításnak nincs jogi lehetősége a szükséges támogatottság hiányában , ne történjék meg az, hogy az Országgyűlésnek szavaznia kelljen erről. Ne történjék meg az, hogy a kise bbségek számára a választási kampány során azt lehessen mondani, hogy kik voltak azok, akik leszavazták az októberi választást. Mert mindannyian tudjuk, hogy múlt héten az általános vitában azok a pártok, amelyek most az alkotmánymódosítás ellen érvelnek, azt mondták, hogy májusban legyenek kisebbségi választások. (17.40)
