Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 16 (336. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
447 A második a pénzügy, illetve a gazdaságosság kérdése. Nem igaz - és bizonyítható an nem igaz - az az állítás, hogy Magyarországnak érdeke most megállapodni egy új duzzasztó megépítéséről, mert ezzel megszabadulhat több száz milliárd forintos kártérítésfizetéstől és elodázhat több száz milliárd forintos kárt magyar részről. Az az erőmű , amelyről Nemcsók úr tárgyal, jeles közgazdászok szerint - Zsolnai László tanulmányát hadd ajánljam mindenki figyelmébe - közgazdasági abszurdum. Az a bekerülési összeg, amelyről a legszűkebben kalkuláló kormányhivatalnokok beszélnek, ez is névértéken ötv en év alatt térül meg. Mivel a kormány elképzelése egy koncessziós elképzelés, amely jelentős, 1,5 milliárd dolláros hitelfelvétellel is számol, ez a megtérülés valójában száz év fölött van. Közgazdasági értelemben tehát nem racionális a BősNagymarosépít kezés. Energiaellátás szempontjából a tervezett bevétel az energiabevétel 4 százalékát sem teszi ki, egészen pontosan 3,4 százalékát az összes magyar energiafelhasználásnak, miközben Európában mindenütt energiatúlkínálat van. Ennél csak olcsóbban vásárolh atunk, vehetünk energiát, bárhol Európában! Végül a harmadik a keretmegállapodás kérdése. Ha hinni lehet - márpedig miért ne lehetne - Kovács külügyminiszter úrnak, egy olyan keretmegállapodás aláírására törekszenek, amely senkit semmire nem kötelez. Nem l átjuk értelmét egy ilyen keretmegállapodásnak, hacsak azt nem, amiről itt Horn Gyula beszélt a minap napirend előtt, hogy egy keretmegállapodásba foglalt pont lenne az, hogy a felek lemondanak arról az előzetes alávetési nyilatkozatban vállalt kötelezettsé gről, hogy visszatérnek Hágához, ha nem tudnak megállapodást kötni. Nem állja meg tehát a helyét az, hogy hat hónapos kényszer lenne rajtunk, amely szerint meg kell állapodni. Nincs szükség ilyesfajta keretmegállapodásra, mert ez Magyarország érdekeit ront ja. (16.50) Ilyen értelemben meg kell állítani Nemcsók Jánost, és erre szólítjuk fel a Szabad Demokraták Szövetségét a kormány ügyrendje szerint, melyet 1994. szeptember 20án fogadott el, és a 1088/94. számot viseli. A kormány ügyrendje szerint önöknek vé tójoga van, és szavazásra sem bocsátható olyan kérdés nemzetközi szerződés tekintetében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , melyben az önök megegyezését nem szerezte meg a másik koalíciós fél. Arra szólítjuk fel önöket, hogy gyako rolják ezt a vétójogukat, mert ez valamennyiünk (Az elnök a csengő ismételt megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) érdeke. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Kovács László külügyminiszter úrnak. K OVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem kívánok tételesen reagálni Pokorni frakcióvezető úr felvetéseire, hiszen éppen - ha jól tudom vagy ha jól emlékszem - az ő kezdeményezésére kerül sor február 25én egy poli tikai vitanapra, az majd lehetőséget ad arra, hogy mindezekről a kérdésekről részletesen beszéljünk. Csupán egy szempont az, ami most megragadta a figyelmemet. Ő elmondta, mi minden oka van annak, hogy BősNagymaros ügye a közvélemény érdeklődésének középp ontjában áll. Örültem volna, ha még egy dolgot hozzátesz, hogy miért áll a Fidesz érdeklődésének középpontjában, miért áll az ellenzék érdeklődésének középpontjában: ha kimondta volna, hogy azért, mert választások lesznek rövidesen Magyarországon. Köszönöm . (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
