Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 16 (336. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BOROSS PÉTER (MDF):
444 Mindaddig, amíg a Tocsik- és a Budapest Ba nkbotrány, a Xénia Láz, a Nyírfa, a Zefírusz- és egyéb ügyek eltűnt vagy soha nem létezetté nyilvánított aktáinak fő- és mellékszereplői hol hazai és nemzetközi szaktekintélyekként, hol városaink díszpolgáraiként, hol sikeres vállalkozókként, máskor köz tiszteletben álló társadalmi szervezetek köztiszteletben álló vezetőiként, hol pedig parlamenti és parlamenten kívüli pártok képviselőjelöltjeiként tűnnek újra a szemünk elébe, addig a gyilkos maffiózók főszereplőinek sokkal szavatoltabb menlevelük van, mi nt a reformátor Husz Jánosnak Zsigmond királytól volt a konstanzi zsinaton. A FideszMagyar Polgári Párt elnöke több ízben hangoztatta, hogy a májusi országgyűlési választásokon kormányváltozásnál többre, ám rendszerváltozásnál kevesebbre van szükség. A Ma gyar Demokrata Néppárt elnökeként én viszont azt mondom, hogy rendszerváltozásnál is sokkal többre: a gazdasági, társadalmi és politikai életben paradigmaváltásra van szükség. A XIX. és XX. század liberális állameszménye nagyon helyesen szétválasztotta az államot az egyházaktól. Az elv azonban csonkán került végrehajtásra: az államot csupán a mennyben lakó Isten egyházától választották el, ám a páncélszekrényekben lakó pénz istenétől mindeddig nem. A mi feladatunkká vált ma mind a tiszta, mind a piszkos pén zek papjainak, a hamis Mammonnak ember, család- és társadalomáldozatot bemutató világegyházának szétválasztása az államtól. Az utóbbi hetekben sokszor és sokan kérdezték meg tőlem: ha a választópolgárok akaratából a Néppárt olyan helyzetbe kerülne, hogy r észt vehetne egy kormány munkájában, kikkel tudja elképzelni a koalíciót. Innen, a Parlamentből válaszolok a mindeddig elhangzott és a jövőben elhangzó hasonló jellegű kérdésekre: csak olyanokkal, akik hajlandók ténylegesen dolgozni egy igazságosabb és tes tvériesebb világért, melyben az erkölcsi értékek visszanyerik az őket megillető helyet, és amelyek meglétét Berta Attila rendőrfőkapitány úr a Fenyőgyilkosság délutánján a Margit utca sarkán oly indulatosan hiányolt. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzé k padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Boross Péter frakcióvezetőhelyettes úr, MDF. Megadom a szót. DR. BOROSS PÉTER (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Há z! Folyik a vita, peregnek a mondatok, elhangzott már minden képes és képtelen állítás a tárgykörben, amit én a Magyar Demokrata Fórum nevében szóvá kívántam tenni: nevezetesen a közbiztonság kérdésében. Mindenekelőtt tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a Magyar Demokrata Fórum politikai vitanapot kíván kezdeményezni a közbiztonság kérdéseiről, azon egyszerű oknál fogva, hogy végre egyszer érdemi vita bontakozzon ki, és a Házszabállyal élve, esetenként visszaélve ne teremtődjön olyan helyzet, mint ma. Mert itt több ellenzéki frakció kívánt szólni a közbiztonság kérdéséről, amire korlátozott időben válasz születhetett volna a kormány részéről. Ezzel szemben - vagy feltehetően ezt tudván - a kormányfő itt elmondott huszonegynéhány percben valamilyen beszédet, amire korlátozott időben a frakciók válaszolhattak, majd a válasz jogát természetesen a kormány tagjai, illetve a miniszterelnök megkapták. Nos, itt most számtalan mindenről esett szó. Ennek egy elemét szeretném kiemelni: a közbiztonsággal összefüggő kérd és minősítését - ez az örökös visszahivatkozás. Csak annyi megjegyzéssel, hogy gyenge dolog ez! Én úgy hiszem, egy önmagára adó politikus spórolna közel négyévi kormányzás után olyan visszahivatkozásokkal, amelyek már nem igazolnak semmit. Hogy a rendőrség elbizonytalanodott, az köztudomású, és ennek egyik okozója az ellenzék lenne - úgy hiszem, hogy ez a feltételezés enyhén szólva nem állja meg a helyét. Volt egy nagyon ügyetlen rendőri akció, rossz helyen és rosszul időzítve, rossz eszközökkel végrehajtot t; tulajdonképpen az utóbbi időben már nem nagyon esett róla szó. Kár ezt ismét feleleveníteni, hisz azóta sokkal súlyosabb események terhelik a közéletünket.
