Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 10 (335. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DÖGEI IMRE (FKGP):
421 ahogy az elnök asszony értette, akkor az elnök asszonynak nem lett volna módja ezt így eldönteni. Tehát én azt indítványozom, hogy az előadottakra figyelemmel bírálja felül az előbbi... ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Képviselő Úr! Az elnöki tevékenység bírálatát sajnos meg kell állítanom, mert ez is Házszabály szerint való. Másodsorban nem a miniszter úr minősíti a saját felszólalását, hanem az elnöklés rendje minősíti a miniszter úr felszólalását. Az, hogy a miniszter úr tett egy o lyan gesztust, hogy ő nem kívánja ezt a vitát végképp lezárni, ez a miniszter úr magánügye, de ez a zárszó keretében hangzott el. Őszintén sajnálom, nem áll módomban tovább vitatkozni erről a kérdésről. Amit a képviselő úr javasol, az nem házszabályszerű, ezért ebben a kérdésben nem áll módomban döntést kérni a tisztelt Háztól. Az általános vitát lezártam, a részletes vitára bocsátásra a jövő héten kerül sor. Javaslom, hogy a képviselő úr mindazokat az észrevételeket, amit meg kíván tenni, a részletes vita során a módosító indítványok kapcsán fejtse ki. Én tudom, hogy erre éppen elegendő lehetőség lesz. Köszönöm szépen. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalás ra jelentkezett Dögei Imre képviselő úr, a Független Kisgazdapárt részéről: "Pocokveszély újra" címmel. Megadom a szót Dögei Imre képviselő úrnak, a Házszabály rendelkezései alapján ötperces időkeretben. (19.10) DÖGEI IMRE (FKGP) : Mé lyen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! E késő esti órákban újra szólni kell napirend után egy fontos témáról, amely veszélyt jelent a búzatermelők részére, ugyanis sajnos az időjárás nem kedvezett már az őszi szalagmunká nak sem. Rendkívüli anyagi ráfordítással ugyan elkészültek a magágyak, a búza belekerült a földbe, azonban a pocokveszély fennállt, míg az esőzések be nem jöttek, de nem volt elég csapadék ahhoz, hogy ezt az óriási veszélyt megszüntesse. A múlt héten egy h atárszemlén vettem részt, és szomorúan állapítottam meg azt, hogy a búza a pocok áldozata lesz, ha nem lépünk fel idejében. Mindenképpen szükségesnek tartom felhívni a minisztérium figyelmét erre a veszélyre, annál is inkább, mert ha jelenleg úgy néz ki, h ogy sok a búzánk, dúskálhatunk benne, ez nem jelenti azt, hogy az 1998as termést ne védjük meg. Biztos vagyok benne, hogy ez a felesleges búzamennyiség az aratás megkezdésére el fog tűnni a magtárakból, mert van ebben egy másik variáció is. Nagyon óvom a kereskedőket, egyszer úgyis eljön az az idő, amikor tulajdonképpen a termelők fogják a vezényszót kiadni. Most azonban nem kereskedelmi vitákat akarok itt emlegetni, hanem azt akarom, hogy a mezőgazdaságot, a termelési szerkezetet olyan figyelemmel kísérjü k - főleg a kenyérnekvaló problémáját , hogy ezt a veszélyt feltétlenül meg kell akadályozni. Az ősz folyamán hoztunk egy olyan elképzelést, hogy ebbe hathatósan beavatkozunk. Jeleztek is egy igen komoly összeget, több száz millió forintot erre a ráfordít ásra. Hála istennek akkor elmaradt ez, azt hittük, ezt megoldja maga a természet. Sajnos, ez nem történt meg. Olyan pusztításokat végeznek, ha ezt tovább hagyjuk, mint a lucernaföldekben az ősszel, hogy bizony tavasszal a növény újraindulásakor igen komoly károkat okoztak a pockok, mert lerágták még a gyökérkoronát is. Most ugyanez a helyzet van a búzánál is, a során elmennek, érdekes módon éjjel támadnak, és nappal ott semmi nem látszik, egy állat nem mozog - azonban sajnos, ez fennáll.
