Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
287 sok esetben sokféleképpen érthető, s pontosan ebből következően sok esetben értelmezhetetlenné teszi ezt a törvényt. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ezen túlmenően talán szerencsés lett volna foglalkozni - igaz, hogy más törvények foglalkoznak vele, de itt is szerencsés lett volna , ha a vadállatokról bővebben írunk ebben törvényben, és - talán nem hangzik istenkáromlásnak - ha a gerinctelenekről is említést tettünk volna ebben a törvényben. Ugyanakkor n agyon sok esetben vannak bizonyos átfedések az állategészségügyi törvénnyel kapcsolatban, ami talán nem baj. Az sosem baj, ha valami duplikációként jelenik meg egy törvénykezésben, de alkalmazhatóságának okszerűnek és egymásra épültnek kell lennie. Így pé ldául a vágóállatok; van egy ilyen fejezet - a III. fejezet , amely a vágóállatok tartása és kímélete címet viseli. Ebből arra következtettem, hogy ebben a fejezetben a törvényalkotó a vágóállatoknak a születéstől a levágásig való tartását fogja majd szab ályozni, és azt tapasztaltam, hogy csupán a vágóhídra beszállított állatok kezelését írja elő, ami, úgy gondolom, kicsit kevés. Egyébként korrekt módon írja le, az állategészségügyi törvényből átvett formulákat használja. Ugyanakkor - a hatályosulás terül etét vizsgálva - nagyon pozitív megítélésem volt, amikor az állatkísérletekkel kapcsolatos szabályozást, a veszélyes állatok tartását, az állatkertek és állatotthonok szabályozását írja le a törvény. A következő szempontrendszer az alkalmazhatóság volt. Itt azért több hibát találtam, és ezeket csak nagyonnagyon távirati stílusban szeretném megemlíteni. Vannak olyan részek, amelyek kétségtelenül túlszabályozottak - és itt egyetértek Tímár képviselőtársammal, de P uha képviselőtársam is megemlítette ezt ; ilyen például, hogy a kacsák tolltépését nem teszi lehetővé a törvény, mert csak a libák tolltépéséről szól. Köztudott, hogy a kacsákat is szokták tépni. Úgy gondolom, hogy ezt mindenféleképpen célszerű korrigálni . De vannak olyan - talán mondhatnánk úgy is - kozmetikai műtétek, eljárások - rossz a kozmetikai kifejezés, plasztikát nem merek mondani, de mindenféleképpen olyan műtéti eljárások , például a vadászkutyák vagy a sertések esetében a fül- és farokcsonkítá s, amikor a vadászkutyát például farokcsonkítás nélkül nem lehet okszerűen használni a vadászat során, mert ezzel az állatnak nagyon sok esetben sérülést és szenvedést okozunk. Úgy gondolom, hogy nagyon sok állatvédő nem osztja ezt az álláspontot. De úgy g ondolom, hogy az élet ezt egyértelműen bizonyítja. Ugyanakkor egyes kutyafajtáknál a fülcsonkítást nemcsak esztétikai szempontból kell megvizsgálnunk, hanem nagyon sok esetben egészségügyi szempontból is célszerű vizsgálni, mert hiszen azoknál a kutyáknál, amelyeknél a standardok is nagyon sok esetben előírják a fülcsonkítást, ebben az esetben nemcsak esztétikumról van szó, hanem például a középfülgyulladások és hallójáratgyulladások megelőzését is szolgálják ezek a műtétek. Talán ezt is árnyaltabban volna szerencsésebb kezelni. Ugyanakkor az állatkísérleti bizottságok, a munkahelyi vagy intézményi bizottságok, valamint az OÁKB - az Országos Állatkísérleti Bizottság - kapcsolatrendszerét, a kommunikációs rendszerét, az alá, fölérendeltségi rendszerét és en nek a rendszernek a szankciórendszerét nem érzékeltem. Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy hogyan tud majd életszerűen működni az az intézményi bizottság, amelyben ott van az intézmény vezetője által kinevezett két fő, ott van az Állatorvosi Kamara által delegált személy, valamint ott van az állatvédő egyesületek által delegált személy. Hogyan fog ez működni a gyakorlati életben akkor, amikor minden nap figyelemmel kell kísérni azt az állatkísérletet, ezekről különböző följegyzéseket, jelentéseket kellene készíteni, amely jelentések végül is nem jutnak el a törvény értelmében az Országos Állatkísérleti Bizottsághoz. Nincs meg az odavisszacsatolási rendszer. Úgy gondolom, valamilyen módon ezt is kezelnünk kell. Ebből következik az, hogy nagyon sok esetben a hatósági, a szakhatósági és a szolgáltató tevékenységet végző és feladattal ellátott szervek összekeverednek a törvényben. Ezt szintén szükséges tisztába tennünk. (22.40)
