Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KASUBA JÁNOS (MSZP):
254 Ugyanakkor szeretném elmondani, hogy mind az előző kormánynak, mind a jelenlegi kormánynak is nagy tartozásai vannak az elmaradott térségeket ille tően; jelen esetben Karcag, Tiszafüred, Nagyiván, Tiszaörs s a többi településeket illetően is. Csak két példát hozok föl erre. Az első az, hogy a Tiszató környékének kiemelt körzetté való nyilvánítása már 1992ben fölvetődött. 1993ban Szolnokon kihelyez ett kormányülésen tárgyalták ezt a témát, és írták alá a határozatot, de ez kormányprogramszinten mind a mai napig nem született meg. Ezzel kapcsolatban mintegy tíz képviselő módosító javaslatot adott be. Remélem, hogy mindenki támogatni fogja, mert elérke zett az idő arra, hogy ebben az elmaradott térségben is országgyűlési határozattal hagyjunk jóvá ilyen kiemeléseket. A másik pedig: szóltam az előbb a privatizáció sikeréről. Ezek olyan problémák, hogy ebben a térségben az országos tendenciával ellentétben nemhogy csökkenne, hanem növekszik a munkanélküliség, mert a '9192ben privatizált üzemek egy része - alumíniumgyár vagy daru- és hajógyár - most zárt be, és azt a csökkentett létszámot is bocsátja el, amit még az elmúlt években foglalkoztatott. Nagyon e gyetértek azzal a megfogalmazással, ami ebben a koncepcióban benne van, hogy ennek a térségnek az egyik legnagyobb kormányzati feladata - és az ott élő vezetők feladata - az elipartalanítás megállítása. Nem tudom pontosan, hogy magyarose ez a szó, de véle ményem szerint a lényeget nagyon jól kifejezi, mert teljesen tönkrement az ipar, és ezt igaziból nem tudtuk pótolni. Az a véleményem, hogy hosszú távon csak a mezőgazdaság és csak az idegenforgalom ezt a foglalkoztatási problémát nem fogja tudni kimozdítan i a holtpontról. (19.40) Összefoglalva tehát: ha bizonyos konkrétumok nem jelenhetnek meg, nem is azt mondom, hogy most a koncepcióban, de az ezt követő kormányprogramokban nagyon sürgősen, akkor örökkévalóság lesz ez az elmaradott térség, hosszú ideig fog tartani, az emberek türelme természetesen elvész, és még a koncepció értelme sem fog ilyen vonatkozásban lelkesedést okozni. Hogy ne csak panaszkodjak, szeretném elmondani, hogy ugyanez alatt az idő alatt sok jelentős fejlődés is történt, mind összefogáss al, ebben a térségben, melyre tulajdonképpen a fejlesztési alapok adtak lehetőséget. Például a gázfejlesztés, az útépítés, víz, telefon, járdajavítás, sok minden olyan dolog, mely az életkörülményeket jelentősen javította. Nagyon fontos a koncepció és a pr ogramfejlesztés viszonya. Nagyon figyeltem az SZDSZes hozzászóló képviselők véleményét, akik nagyon racionálisan, csak a programfejlesztés irányába próbálták ezt a munkát irányítani. Úgy gondolom, hogy ez a racionális elképzelés támogatható, mert természe tesen könnyen elaprózható minden forrás, mégis úgy érzem, hogy nincs ok aggodalomra, hiszen ezek az apró kis eredmények, amelyek az ilyen térségben születtek, szerintem mind - vagy nagyobb részük - már az alapvető irányokat és a gyakorlatot tekintve ennek megfelelően történtek. A területfejlesztési törvény lényegében ezt elindította, lassan kialakul az a gyakorlat, amely ezeket a jelentős lépéseket majd lehetővé teszi. Nagyon érdekes az infrastruktúra, a térségfejlesztés, a gazdaság kérdése is. Ma az ilyen elmaradott térségekben a főszerepet mindenféleképpen a gazdaság és a gazdaságot működtető vállalkozók viszik, ők tartják életben ezt a térséget. Ezt most nemcsak az egyéni vállalkozókra mondom, hanem természetesen a vállalkozás minden formájára. Ezért ebbe n az átmeneti időszakban a vállalkozásfejlesztés mint a vidékfejlesztés kérdése e térség legfontosabb kérdése. Ugyanakkor azonban tehát a térségfejlesztő munka, az infrastruktúrafejlesztés pedig nélkülözhetetlen, hiszen itt vannak az igazi elmaradások. Te hát az igazi fejlesztés csak ezek pótlásával lehetséges. Hadd mondjam el, hogy Torgyán úrral nagyon egyetértek abban - nem volt alkalmam még ilyet mondani , hogy ha út nincs, akkor nincs fejlődés. Természetesen egyetértek ezzel és Dögei Imre képviselőtárs ammal is, aki az elmúlt héten részletesen vázolta, hogy ha a 4esen megy valaki, tulajdonképpen se jobbra, se balra nem tud letérni. Mondjuk, letérni lehet, de inkább Trabanttal vagy másfajta kocsival, nem egy tőkés vállalkozó kocsijával, nemcsak a minőség ét, hanem inkább a
