Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 2 (332. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
26 mindenekelőtt rámutatnom, hogy a társad almat nyugtalanítja az a tény, hogy a Házban olyan helyzet alakult ki, amikor lényegét tekintve csak a kormányzó oldal tud megszólalni (Derültség, zaj az MSZP padsoraiban.) , az ellenzék megszólalási lehetőségeit pedig rendkívüli mértékben korlátozzák. Ezt önmagában bizonyítja az a tény, hogy a miniszterelnök úr közel 45 perces beszédére 8 percben lehetett reagálni, és az utolsó szó is a miniszterelnök urat illeti meg. Ami az ő felvetését illeti, hogy miért kifogásoltam, hogy '95 júliusában Clinton elnök úrr al nem mutatkozott a hagyományos, kandalló előtti beszélgetés kapcsán, azért, igen tisztelt képviselőtársaim, mert ez a protokolláris szabályok értelmében az elismerés, a megbecsülés jele volt; és az, hogy a miniszterelnök urat akkor csak futtában fogadták egy büfékocsi mellett, nyilvánvalóan nem volt Magyarország megbecsülésének jele. (Folyamatos zaj.) Egyebekben arra a stílusra, amelyet a miniszterelnök úr megengedett magának például a csernobili katasztrófával kapcsolatban hozzánk intézett levél kapcsán, azt kell mondjam, hogy ez egy olyan (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) megengedhetetlen megközelítés... ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Elnézést képviselő úr! Megkérem képviselőtársaimat, hogy foglalják el a helyüket, vagy távozzanak a teremből, de n e zavarják a hozzászólót! (Moraj, közbeszólások a bal oldalon. - Dr. Torgyán József: Köszönöm, elnök úr.) Nem hiszem, hogy helyes viselkedés, hogy csoportosan, állva társalgunk! Bocsánat, képviselő úr! Tessék! DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm. Remélem, az időt visszakapom, elnök úr! (Derültség.) Tehát én úgy gondolom, hogy az a stílus, amelyet a miniszterelnök úr megengedett magának a csernobili katasztrófa kapcsán a Kisgazdapárthoz intézett levéllel kapcsolatban, azért megdöbbentő, mert a csernobili kat asztrófa nemcsak Belorussziát, hanem Ukrajnát is érintette. Kérdés az, hogy az én munkatársaim helyesen tettéke, hogy a csernobili katasztrófa következményeinek elhárítása tárgyában hozzám intézett levélre válaszolva nemcsak Belorussziának, hanem Ukrajnán ak szóló tájékoztatást is küldtek, de ha történetesen ez egy tévedés lett volna, ebben az esetben is, úgy gondolom, a miniszterelnök úrnak az a felvetése, hogy ő ezt kipoentírozza, egyenesen a magyar állam érdekeit sértő magatartás. Ezt viszont a miniszter elnök úrnak illenék tudnia, mert úgy gondolom, hogy ha mást nem is, de ezt Rostockban megtanulhatta volna. (István József tapsol.) Ami az egyéb felvetéseket illeti, úgy gondolom, hogy azok tények, amikre én hivatkoztam - tehát, hogy mennyi a belső államadó sság után fizetendő kamat, és mennyi, mondjuk, a reálbérek csökkenése 199596ban, vagy az a tény, hogy 800 ezer család került abba a helyzetbe, hogy nem tudja fizetni a lakással kapcsolatos rezsit, vagy az, hogy a hajléktalanok számát mennyire lehet tenni , vagy az a tény például, hogy az MSZPfrakció által kilátásba helyezett 3,60as kenyér helyett ma már 136 forint a kenyér ára, és a 2 forintos kolbászár sem jött be, mert épp ma emelték a húsárakat is , úgy gondolom, ezek nem a közgazdaságtan halandzsájá t, hanem olyan vitathatatlan tényeket jelentenek, amelyekről lehet, hogy a miniszterelnök úr nem tud, mert őt nem érintik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , de attól ezek még tények. Elnézést, el tetszett venni tőlem több mi nt egy percet, tessék visszaadni, elnök úr! (Derültség.) Tehát én úgy gondolom, az tény, hogy a Független Kisgazdapárt például a rövidített gazdasági programjában megmondja, hogy miként kell a kiterjedt adó- és járulékreform keretében csökkenteni a közterh eket, vagy például miként kell az árképzésben megfelelő, feszes szabályozásra áttérni, és megmondja, hogy miért kell (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a 12 százalékos háztartási tüzelőolajat és a 25 százalékos, lakással kapc solatos áfát elhagyni, ez nem halandzsa (Az elnök ismét jelzi az időkeret leteltét.) , hanem közgazdasági javaslat, amelyet lehet elfogadni, vagy lehet elvetni (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) , de ilyen stílust alkalmazni... (Az elnök a cseng ő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
