Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
244 Megkülönböztető jellemzőjük, ami a gazdasági szereplőket elválasztja a hagyományos finanszírozástól, hogy üzleti tevékenységük lényegeként olyan kockázat okkal foglalkoznak, amelyek mértéke és természete a hagyományos finanszírozás gyakorlatában többnyire már elfogadhatatlan. Ezeknek a kezelése éppen az, hogy méretükből és természetükből adódóan igen sajátos ismereteket és tapasztalatokat igényelnek, valami nt teljesen más üzletpolitikát, üzleti filozófiát és szemléletmódot, mint a hagyományos kereskedelmi banki tevékenység. A banki gyakorlatban ez megmutatkozik abban is, hogy a kereskedelmi bankok rendszerint leválasztják magukról ezt az üzletágat. A törvény tervezet igyekszik az Európai Unió tagországainak a kockázati tőketársaságokra vonatkozó szabályozásában egyértelműen mutatkozó tendenciákat átvenni. Így többek között kizárja az ingatlanba történő befektetések lehetőségét, korlátozza a hitelezési tevékeny séget és tőzsdei jegyzett vagy forgalmazott részvények vásárlását ugyanakkor lehetővé teszi, hogy egy alapkezelő egymástól elkülönítetten több kockázati tőkealapot is létrehozhasson és kezelhessen. A kockázati tőke működési módjának alapvető eleme, így lén yegében elsőrangú létfeltétele, hogy sikeres ügyleteinek hasznát az ő közreműködésével és főleg a pénzével létrehozott vállalkozásokban birtokolt tulajdonrészek eladásával realizálja. Mindebből egyértelműen következik, hogy a befektetési döntései számára a z egyik alapvető és megkerülhetetlen kérdés, hogyan tud majd a későbbiekben kivonulni az ügyletből, hogyan tudja abból kivonni a tőkéjét, mint azt az államtitkár úr is említette, természetesen azzal a többlettel együtt, amely annak az eredményeként áll elő , hogy a vállalkozás sikerével felértékelődik az abban birtokolt tulajdoni részesedése. A kockázati tőke is csak akkor hajlandó egy vállalkozásba pénzt befektetni, ha ésszerű mértékben biztosítottnak látja, hogy szükség esetén rendelkezésre állnak olyan cs atornák, illetve mechanizmusok, amelyek útján a szóban forgó vállalkozásokból ki tudja venni az oda befektetett tőkéjét és annak hozadékát, és ennek eszközeként el tudja adni a vállalkozást keretbe foglaló vállalatban a befektetése ellenében szerzett tulaj donrészt. Úgy érzem, ez a kérdés nem kellően kidolgozott az előterjesztett törvénytervezetben, ezért indokolt ennek ismételt áttekintése. Szeretném ugyanakkor az előterjesztő figyelmét felhívni arra is, hogy a kockázatitőkeüzletág működéséhez szükséges in tézményi keretek kialakulásának elengedhetetlenül szükséges eleme, hogy valóban megerősödjék és a gazdasági berendezkedés integráns részévé váljék a jól működő értékpapírpiac és ennek koncentrált eleme, a tőzsde, illetve az értékpapírok szervezett keresked elme. Az általam elmondottakból következik, hogy a jól működő értékpapírpiac, ezen belül elsősorban a részvénypiac mindenféleképpen nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a kockázati tőke ki tudja szabadítani pénzét a vállalkozásból, ahova azt befektette, és így tec hnikailag is lehetővé váljék számára a tőkenyereség realizálása. Hölgyeim és Uraim! A FideszMagyar Polgári Párt, mint azt már számtalanszor tanúsította, a kormányelőterjesztéseket kritikával és bírálattal fogadja ugyan, de ami a magyar társadalom, illetv e a magyar gazdaság javát szolgálja, azt minden esetben megszavazza. Így fogunk tenni a most tárgyalt törvénnyel is, mert az általam indokoltnak tartott módosítások megtétele után alkalmasnak tartjuk arra, hogy elősegítse a magyar gazdaság fejlődését és a piacgazdaság teljes körű kialakulását. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Csépe Béla képviselőtársamat nem látom a teremben, ő következne hozzászólásra. Figyelemmel arra, hogy más képviselőtársunk nem j elezte hozzászólási szándékát, az általános vitát elnapolom, folytatására jövő heti ülésünkön kerül sor.
