Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - Az ülés napirendjének elfogadása - A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5387. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS TIBOR (MSZP):
227 hozzá, akkor most miért van ilyen válsághelyzetben ez a sportág. Én úgy gondolom, hogy mégis beszélni kell ezekről a gondokról és problémákról. Igen sok ellentmondást véltem felfedezni a Lányi képviselő úr által elmondottakban, mert az egyik oldalról megfogalmazta azt , hogy nincs szükség törvényi szabályozásra, a másik gondolatában pedig éppen ezt hiányolta. Én úgy gondolom, hogy fontos ez a most beterjesztett jogszabály, és különösen gondolom egy nemzeti sportváros, Tiszaújváros képviselőjeként, mert mi Tiszaújvárosba n igen fontosnak tartjuk a sportot, és ezért rendkívül nagy áldozatot is hoz a város. Új sportkomplexum épül a városban sportcsarnokkal, uszodával és új labdarúgó stadionnal is. De meggyőződésem, hogy ezek az új sportlétesítmények csak akkor lesznek igazán működőképesek, hogyha tiszta gazdálkodási és jogviszonyok jönnek létre a sportban is. Mi maximálisan érdekeltek vagyunk abban, hogy ezek a tiszta gazdálkodási és jogi viszonyok mielőbb megteremtődjenek, mert úgy gondolom, azt elmondhatjuk, hogy ma nem min den tekintetben átláthatóak ezek a viszonyok az országban. Ma a szólamok szintjén mindenki egyetért azzal, hogy változtatásra szükség van. Miért van szükség változtatásra? Azért, mert Európa egyik felén a labdarúgásra, de más sportágakra is jellemző a minő ség, a nagy fizetőképes kereslet, a nagy összegű beruházások, a versengő médiák, amelyek versengenek azért, hogy közvetíthessék a sportot, és új létesítmények sorozata épül. Mi a helyzet Magyarországon? Pontosan az ellenkezője: eredménytelenség, kongó lelá tók, napi filléres gondok, médiaviták és felújításra erősen rászorult létesítmények. A szakértők szerint, de nemcsak a szakértők, hanem a laikusok szerint is, ahol jó futball van, ott a labdarúgást szolgáltatásként állítják elő az erre szakosodott szolgált ató szervezetek és társaságok. Ezzel szemben nálunk, Magyarországon a miniszterelnök úr megfogalmazása szerint is rendszeridegen struktúra működik mind a mai napig. Úgy gondolom, itt kell áttérni a törvényjavaslat lényegi elemeire. Az én véleményem szerint is szükségszerű egyértelműen tisztázni azt, hogy ki tekinthető hivatásos sportolónak, ki tekinthető amatőrnek, és ez milyen munkavállalói feltételek között végezhető. Én a magam részéről nem tartanám szerencsésnek azt, ha ez valamiféle társas vállalkozás formájában történne, mert hiszen az egyéb jogi szabályozásokat zavarná meg. Azt elképzelhetőnek tartom, hogy egy sportoló egyéni vállalkozás formájában sportolhasson, de ugyanezt társasági formában már nehezen tartom kivitelezhetőnek. Szükségesnek tartom e gyértelműen szétválasztani a professzionalista és az amatőr bajnokságot. Nem érzem azonban kellően kiforrottnak a törvényjavaslatban az átmeneti időszakok szabályozását, hogy mi történik akkor, amikor egy félig professzionalista vagy amatőr jellegű bajnoks ágból akarunk átmenni egy teljesen professzionális bajnokságba. Én tudom, hogy ezeket a kérdéseket nem feltétlenül ebben a jogszabályban kell rögzíteni, de ebben a jogszabályban kell felhatalmazni akár a kormányt, akár az OTSHt, hogy ezeket a szabályozáso kat megtegye. Úgy gondolom, hogy pontosításra szorul a javaslat azon szakasza is, amely szabályozza a bajnokságban történő indulás jogosultságát is. Természetesen kérhetőek különböző igazolások az adóhivataltól, a vám- és pénzügyőrségtől, egyéb más szervek től, de nem látom ennek a folyamatát akkor, amikor folyamatában működik a bajnokság, eltelik hatnyolc hónap, esetleg egy év ki az, aki köteles lépéseket tenni, amikor ezt meg kell vizsgálni, tehát azt, hogy vane valamelyik sportegyesületnek valamiféle kö ztartozása. Vagy például nem egyértelmű a szabályozás a tekintetben, hogy az általános forgalmi adó ilyen értelemben köztartozásnak tekinthetőe. A személyi jövedelemadó, illetve a tbjárulék nevesítve van a jogszabályban, az áfa nincs. Szólni kell az üzle ti futball szervezeti kereteiről is. A piacgazdaság körülményei között nálunk is eredményes futball- és sporttevékenység csak olyan sportszervezetekben végezhető, ahol nevesíthető a tulajdonos, vannak, akik pénzügyi kockázatot, üzleti kockázatot vállalnak, és ezáltal válik a sportszervezet működése megfelelően hatékonnyá. Én úgy gondolom, hogy ezek létrejötte vagy létrehozása sincs jogilag egyértelműen szabályozva ebben a törvényjavaslatban, mert számomra megkérdőjeleződik az, hogy egy sportegyesület mint t ulajdonos hogyan tud létrehozni egy ilyen
