Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - Az ülés napirendjének elfogadása - A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5387. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ):
217 Kérdés továbbá az is, hogy milyen a változtatás társadalmi megítélése. Jóllehet a változtatás időszerű, a tervezett intézkedések bevezetésének időtartama azonba n rövidnek tűnik ahhoz, hogy az érvek hatása kellően érvényesüljön. De kimerítettüke az érvek tárházát? Szélesítettüke az érvek tartalmi hátterét? Felszólalásomban mindenekelőtt a helyzetelemzés kiegészítésére törekszem, az intézkedések időszerűségéhez, indokoltságához keresek fogódzókat. Tisztelt Országgyűlés! Jól érvelünke, amikor a csapatsportágak, kiemelten a labdarúgás nemzetközi eredményeinek fontosságát hangsúlyozzuk? Szerintem ez az érvelés egyoldalú. Szerintem az a tény, hogy a testnevelés és a sport széles körű fejlesztése, támogatása nem tudott az elmúlt évtizedekben a kiemelt fejlesztést elnyerő ágazatok közé kerülni, azért történt, mert a testedzés és az egészségérték közötti szoros kapcsolatot nem tudtuk elfogadtatni a különböző kormányzati, parlamenti, döntéshozatali fórumokkal és a közvéleménnyel. (16.20) Az is igaz, hogy az elmúlt évtizedek sportvezetésének rövid távú sikerérdekeltsége és a sport távlati céljai között érdekellentétek feszültek. A sportban - benne a legnagyobb létszámot fog lalkoztató labdarúgás , általában a sportban a csapatsportágak foglalkoztatják a lakosságot, a sportoló lakosság 6570 százalékát, ezen belül a labdarúgás kiemelt helyet kap. Tehát nagyon sokan űzik ezeket a sportágakat. Mindenképpen fontos szerepet játsz anak a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés területén, mégsem tudtunk fellépni sem az egészségügynél, sem - részben - az egészségbiztosításnál a támogatás területén. Feltehetően azért nem tudta a mindenkori egészségügyi kormányzat, valamint a sportirányí tás megtalálni azokat a felületeket, amelyek erősítenék kapcsolataikat, mert nem tudtak egymással szakmailag, tartalmilag szót érteni, nem voltak ezen a téren közös nevezőn. Mivel a magyar fiatalok és felnőttek jelentős hányada - mint említettem, 6570 szá zaléka - a csapatsportágakban, főként a labdarúgásban sportol, ezért a csapatsportágak életmódszervező hatását kell mindenekelőtt kiemelnünk. Azt kell hangsúlyoznunk, hogy az állam azért támogatja a labdarúgást, a kézilabdát, a kosárlabdát, általában a spo rtot, mert a sportolás előnyei pótolhatatlanok. Ezért az előnyért érdemes a sportot támogatni. Feltételezem, a kormány által beterjesztett törvénymódosítás - bár nem irányoz elő többletforrást - a sportolás hatékonyságát akarja növelni. Azt tételezem fel, hogy ezt a célt szolgálják a szervezeti, jogi, közgazdasági természetű beavatkozások. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel összefüggésben szeretném jelezni, hogy a labdarúgásban jelentkező eredménytelenség, valamint a szervezeti, működési problémák hátterében - és ezt nagyon szeretném hangsúlyozni - elsősorban szakmai okok rejlenek. Szakmai hibákból erednek ugyanis elsősorban a tapasztalható fogyatékosságok, ellentmondások és az eredménytelenség. A magyar sportban - főként a labdarúgásban - nyugtalanság, szorongás érzékelhető, amit sokan a romló, bizonytalan anyagi forrásokra vezetnek vissza. A szorongás és a vele együtt járó ideiglenességérzés nemcsak egzisztenciális hátterű. A jelenség mögött morális, szakmai okok is meghúzódhatnak. Például abban az esetben, amiko r valaki - például egy vezető vagy edző - nem tud megfelelni környezete elvárásainak, de az önmaga elé tűzött elvárásoknak sem, nem kétséges, hogy a szakosztály működési költségei és az adóterhek együttesen erős szorongást okozhatnak. Ha mindez együtt jár a források kimerülésével, akkor katasztrófaként éli meg a helyzetét a sportvezető. A kormányzati, önkormányzati és a civil szféra mozgásterének, jogosítványainak kialakulatlansága, valamint az ebből eredő működési zavarok nagyon mai, nagyon időszerű és jel lemző esetei az elbizonytalanodásnak. A sporttörvény egyes rendelkezéseit részben vitatják a vezetők, részben önkényesen értelmezik - vonatozik ez erre a sporttörvénymódosítási előterjesztésre is. Ebből származik a működési zavarok, legitimációs problémák jelentős hányada. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a kormányzati és a nem kormányzati oldal összehangolt működése főként stratégiai kérdésekben - ilyen például a költségvetés és az adótörvények - nagyon jelentős feltétele az anyagi források bővítésének.
