Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
207 csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , amelyeket kezdettől a szabaddemokraták képviseltek. Köszönöm. (Taps az SZDSZ padsoraiban, és néhány képviselő tapsol a Fidesz padsoraiból. - Dr. Torgyán József: Ki kell lépni a koalícióból rögtön! Józsi bácsi tanácsát fogadjátok meg, és ak kor bekerültök a parlamentbe! - Derültség. Zaj.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Baja Ferenc miniszter úrnak. (Zaj. - Dr. Torgyán Jó zsef: Ha a Duna vize is olyan nagy lesz, mint a Baja haja... - Gyimóthy Géza: A halászok is elszédülnek.) Figyelmet kérek, tisztelt Országgyűlés! (Zaj.) DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter : Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy mégiscsak érdemes lenne megfontolnunk az ókori bölcsek szavait: nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... (Pokorni Zoltán: Az MSZPnek sikerült! - Zaj.) , és úgy látom, hogy most újra ezt meg fogjuk próbálni. (Zaj.) Tisztelt Ház! Szomorú an látom azt, hogy az a kérdés, ami a Duna ügye és ami elsősorban szakmai kérdés kellene hogy legyen, az ma Magyarországon újra politikai kérdés. (Zaj.) Jelentős hibának tartom, olyan hibának, amelyet a magyar parlament és a magyar kormányok ebben az ügybe n már többször elkövettek, és most nem lenne szerencsés újra elkövetni. Már csak azért sem, mert nemcsak Magyarországról van szó - nemzetközi szerződésről van szó, hágai ítéletről van szó, a Duna ügyében Magyarország is vizsgázik demokráciából is és abból a szempontból is, hogy képese betartani a nemzetközi jog által meghatározott feltételrendszerek között a szerződéseit. (Közbeszólás: Nemzeti érdek!) Sajnos, az a helyzet, hogy e tekintetben sem nem a mostani kormány, sem nem az előző kormány, hanem nagyon hosszú ideje kényszerpályák előtt áll a magyar Dunapolitika és a magyar környezetpolitika is. Sok illúzió volt ezen a területen, és azt kell mondanom, a hágai ítélet nemhogy győzelem, de sajnos környezetvédelmi szempontból az illúziók trónfosztása. Szomo rú, de tény. Olyan tény, amelyet Magyarországon figyelembe kell vennünk, mert a magyar kormány - és nem a mostani, hanem az előző - egy alávetési nyilatkozatot adott. Egy olyan alávetési nyilatkozatot, amely például azt tartalmazza - és még egyszer mondom, nem a mostani kormány, hanem az előző , hogy hat hónapon belül a felek valamilyen megállapodásra jutnak. (Zaj.) Nem mi szabtuk tehát ezt a határidőt, hanem az előző kormány szabta ezt a határidőt. Ezt fontos tudni. Nézzük meg azt, hogy hogyan készítette elő a kormányzat a tárgyalások menetét! (Dr. Torgyán József: Rosszul!) Nos, szeptember 26án egy hatpárti tárgyalás keretében tett arra kísérletet a kormányzat, hogy ezen a területen elsősorban a szakmai kérdések prioritása mellett folyjék a tárgyalás, és ne kerüljön ez a pártpolitika mozgásterébe és küzdőterébe. Azóta is el kell azonban mondani, hogy a környezetvédelmi bizottság immáron kilenc alkalommal, de a külügyi bizottság is több alkalommal foglalkozott ezzel a kérdéssel, és nagyon sok alkalommal min d a helyszínen, mind egyéb helyeken igyekeztünk a szakmai kérdések tekintetében konszenzusra jutni. Hozzátartozik ehhez természetesen az akadémiai bizottság működése és véleményformálása is. Nagyon szomorúan látom azt, hogy kevéssé esik figyelem arra vonat kozóan, hogy az eddigi tárgyalások nagyon jelentős és komoly eredményeket hoztak például a környezetvédelmi területeken. Például a tekintetben, hogy sikerült egy közös monitoringegyezmény körvonalait megállapítani, amelyek természetesen vissza fognak hatni a mű egészének működtetésére. Szeretném azt is elmondani, hogy itt a kormány is több fordulóban tárgyalt erről a kérdésről, és azok az aggályok, amelyek az elmúlt kormányülésen élesebben merültek föl, megítélésem szerint nem olyanok, amelyek ne lennének o rvosolhatók. Rendkívül fontosnak tartom azt, hogy a kormány nem végleges döntést hozott, a kormány erre a kérdésre még vissza fog térni, miközben a hágai döntéshez kötődő delegációk a mai napon is tárgyalnak. Indokolatlan tehát ezt a vitát jelen pillanatba n mindenáron és minden körülmények között túlpolitizálni, sőt túlpártpolitizálni. Már csak
