Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - Izsó Mihály (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Gazdapiac, gazda és piac nélkül" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter:
164 Manapság sokan fordulnak a mezőgazdaság felé, sok an vásárolnak drága gépeket és szerszámokat. Ez azonban sohasem térül meg a parasztságunknak, már csak a 30 százalékos banki kamatok miatt sem. Az állattartás 1990 óta Magyarországon is ugyanúgy visszaesett, mint a többi keleteurópai országban. A hús, a t ej, a sajt megdrágult: ez nem ad reményt a kisparasztságnak, hiszen a termelői árak alacsonyak. Szükség lenne traktorra, permetezőgépekre s a többi, sok más kiegészítő eszközre. Magyarországnak nagyon jó esélyei vannak a nemzetközi gazdasági versenyben. Az Európai Közösség valamennyi középeurópai országban nettó exportőr, Magyarország az egyetlen, ahol többet visz ki, mint amennyit behoz. Jó az arány: miért ne lehetnénk mi is optimisták? A magyar mezőgazdaságban dolgozó ember kiszolgáltatott, mert nincs, a hová az ügyeivel fordulhatna. Az életszínvonal csökken, a fogyasztók nem tudják megvenni a mezőgazdasági termékeket, így áron alul sokszor nem tudják azt eladni. Jó gyakorlati hagyományai voltak a családi gazdaságok összefogásában az 1949ben megszüntetett Hangyaszövetkezeteknek. A második világháborút megelőző utolsó békeévben a Hangya KözépEurópa legnagyobb vállalatcsoportja volt: a fogyasztási üzletág 2000 szövetkezet 4000 boltját, a Hangya 20 üzeme és központja mellett, 26 vidéki raktára látta el. Ily en jelenleg nincsen. Nagy forgalmat tudott lebonyolítani, mert hiszen a jelszava: "nagy forgalom - kicsi haszon" volt. Kérdezem a miniszter urat: Mikor jut tudatára a kormányzat, hogy Hangyaszellemű megoldásokat hozzon létre? (Az elnök a csengő megkocogta tásával jelzi az időkeret lejártát.) S kíváne a kormány Hangyaszellemű értékesítő szövetkezeteket is támogatni? Várom válaszát. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre dr. Nagy Frigyes földművelé sügyi miniszter úr válaszol. Megadom a szót. DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Én önt egy meditatív típusú embernek ismerem, aki szokott ülni é s hosszan gondolkodni dolgokon. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) Szeretném kérni önt, hogy ha kérdést tesz fel, akkor úgy tegye fel azt a kérdést, hogy azt érteni lehessen! És amit megfogalmaz, annak legyen valamilyen logikája, mert amit ön itt nekem felolvasott, hogy gazdasági kapcsolatok beindulásával és fellendülésével megindult a mezőgazdaság fejlődése - ezzel egyetértek. Kis hazánk már jelentősebb piac lett például Németország számára, mint az Egyesült Államoknak - örülök neki. Sokan vásárolnak d rága gépeket és szerszámokat: örülnék neki, ha ez tényleg így lenne - de nem így van! Sok gazdának már a szövetkezetesítéssel is tele a hócipője - írja ön , utána számon kéri, hogy miért nem csinálunk Hangyaszövetkezeteket. Utána kitér természetesen a fö ldvásárlásra - mert még olyan felszólalás nem volt az ön részéről, hogy ne foglalkozzon a földbirtokkal , hogy a külföldi hatezer hektáros szántóból, erdőből, épületekből álló gazdaságot vásárolt. Nem tudom, hogy hol?! Magyarországon 300 hektár a birtok f első határa. Tessék megmondani, hogy hol vásároltak itt hatezer hektáros birtokot, és kicsodák, mert ez a kormányzat egyetlen külföldinek a nevére nem engedett földet írni! Folytathatnám azzal, hogy milyen jó perspektíváink vannak az Európai Unióban: egyet értek vele. Utána azt mondja, hogy kiszolgáltatott a parasztember, mert az ügyeivel nincs hova fordulnia: én azt hiszem, hogy számos érdekképviseleti szerv örömmel áll rendelkezésre, hogyha tanácsot adhat. Utána tér rá a Hangyaszövetkezetekre. Itt a kérdé sre hadd mondjam azt, hogy a Földművelésügyi Minisztériumnak nem feladata, hogy szövetkezeteket hozzon létre. Ez egy
