Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - Dr. Rapcsák András (Fidesz) - a belügyminiszterhez - "Mi az igazság a kórházak finanszírozása körül?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. RAPCSÁK ANDRÁS (Fidesz):
156 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra Kuncze Gábor belügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő Úr! Ahogy azt már öntől megszokhattuk, valótlan állításokat és csúsztatásokat fogalmazott meg a kérdésében, ezért engedje meg, hogy visszaidézzem ezt a történetet - amit ön is elmondott - a valóságnak megfelelően. Amikor a parlament 1996ban elfogadta az önkormányza tok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényt, az nem terjedt ki az önkormányzati kórházak finanszírozására, az önkormányzati tulajdonú kórházak finanszírozásában bekövetkező problémák tehát nem érvényesülhettek az önkormányzatok adósságrendezési eljárás ának törvényi szabályozása alapján. Amikor én erre az interpellációra önnek választ adtam, ez volt a törvényi helyzet. 1997 végén, az 1998. évi költségvetés elfogadása kapcsán viszont az Országgyűlés másként döntött; hadd jegyezzem meg, hogy képviselői mód osító indítványok következményeként tehát az Országgyűlés döntött. Az Országgyűlés pedig azért döntött így, mert az a korábbi helyzet, ami egyébként ma is fennáll - hogy a társadalombiztosítási önkormányzat, egészségbiztosító önkormányzat a felelőse a kórh ázak működési finanszírozásának, míg az önkormányzat mint tulajdonos a kórház fenntartásáért, a műszerellátottságáért, adott esetben az épület megfelelő karbantartásáért felelős , nem változott meg; azonban a korábban eltelt idő - bizonyára ezt mérlegelte az Országgyűlés - azt mutatja, hogy abban az esetben, ha az önkormányzat érdemlegesen részt vesz a kórház ügyeinek rendezésében, akkor több tíz vagy akár több száz millió forintos adósságokat is képes feldolgozni megfelelő intézkedések és megfelelő odafig yelés mellett. Erre van számos példa az országban, és nyilván ezért adódott az a következtetés. Még egyszer hadd tegyem hozzá, hogy a Belügyminisztérium ilyen javaslatot nem nyújtott be az Országgyűlésnek, hogy vonja be a kórházakat a jelenleginél fokozott abb módon a kórházi finanszírozásba, illetve hívja fel a figyelmüket arra a felelősségükre, ami ezen a területen jelentkezik. Ezt tartalmazza az 1998. évi költségvetési törvény, azzal a bizonyos engedménnyel, hogy ez a rendelkezés csak 1998. december 1jév el lép hatályba, hogy kellő időt adjon az önkormányzatok számára a felkészüléshez. Ehhez a költségvetés többletként egymilliárd forintot is biztosít, ami szintén azt a célt szolgálja, hogy ha megfelelő intézkedések vannak a helyzet rendezésére az önkormány zatnál, akkor ezt költségvetési eszközök segítségével is támogassa. Ezt tartalmazza tehát a szabályozás. 1996ban még az volt a helyzet, amit akkor válaszoltam, most pedig 1998ban, a parlament döntésének következményeként az a helyzet, amit most válaszolo k. Ez azonban hatályba lépni csak 1998. december 1jével fog. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem interpelláló képviselő urat, hogy elfogadjae miniszter úr válaszát. DR. RAPCS ÁK ANDRÁS (Fidesz) : Tisztelt Miniszter Úr! Elképesztő mélységekbe tud a válaszadással lemenni. Személyes támadással nem kívánok foglalkozni. A tény az, hogy 1996ban megtévesztette ön az önkormányzatokat, mást mondott, mint amit 1997ben támogatott. Erről van szó! (Közbeszólások az ellenzék soraiból: Úgy van!) Tökéletesen igaza van a Tamás Gáspár Miklós nevezetű úrnak, amikor azt mondta, hogy önt szőröstülbőröstül megette az apparátus. Semmi más nem érdekli, csak az, hogy válaszaiban ködösítsen a parlament nek és a parlamenti képviselőknek, a valós tényekkel ellentétben. Tisztelt Miniszter Úr! Elég sok interpellációt tettem fel ebben az országgyűlési szakaszban. Úgy gondolom, célszerű önnek jutalomjátékot biztosítani. A legközelebbi kérdésem az lesz az ön
