Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 16 (346. szám) - Bejelentés az alkotmány- és igazságügyi bizottság általános érvényű állásfoglalásának meghozataláról, az 1994-98 közötti országgyűlési ciklusban be nem fejezett, de tárgysorozatban lévő, valamint az egyéb ügyek további tárgyalásának kérdéséről - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZEKERES IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
1455 Emlékeztetem önöket, hogy 1992, a kisebbségi törvény elfogadása óta áll fenn az a helyzet, hogy a kisebbségi törvény előírta a parlamenti képviselet bizto sítását a kisebbségek számára, és azt azóta nem sikerült rendezni. Nem sikerült rendezni, kedves Sepsey képviselőtársam, az előző parlamenti ciklusban sem. (Dr. Sepsey Tamás: Ti szavaztátok le!) Kedves képviselőtársam, ha visszaemlékszünk az akkori szavazá sra - elő kell keresni , ott a pártok megosztottak voltak a kérdés elbírálását illetően, és ezért nem jött létre akkor ennek a törvénynek a megoldása. Hadd tegyem hozzá, hogy akkor is volt olyan javaslat a Ház előtt, ami alapján - ha abban megfelelő egyez tetések és konszenzusra törekvés lett volna - a kérdés megoldódhatott volna már a '94es parlamenti választások előtt is. (17.00) Az új parlament összeülése után - hadd emlékeztessem önöket - a parlament úgy döntött, hogy egy új alkotmányt fog előkészíteni , és ennek az előkészítésnek a részeként rendezi a kisebbségek parlamenti képviseletének ügyét is. Mint az mindenki előtt ismert, ez a törekvés végül is elbukott, új alkotmány elfogadására nem került sor. Ennek az egyenes következménye viszont az lett, tis ztelt képviselőtársaim, hogy a hatpárti egyeztetések nem tértek ki a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezésére. Ekkor kezdett a kormány egyeztetéseket a pártok között, először 1997 augusztusában. Az első egyeztetésre szeptemberben került sor. Én ez eknek az egyeztetéseknek, tisztelt képviselőtársaim, végig részese voltam, ezért aztán arra a kérdésre én a magam nevében tudok válaszolni, miért van az, hogy miközben a parlament összes pártja véres verítéket izzad magából, hogy megoldja a parlamenti kise bbségek képviseletét, most mégis itt állunk egy olyan helyzetben, amikor feltehetően májusban választások már nem lehetnek. Azért van ez a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, mert soha olyan egyeztetést nem tudtunk lefolytatni, ahol a pártok egyezségre let tek volna képesek jutni. Mindenki megtette a saját maga javaslatát, ahhoz ragaszkodván pedig a többiekét nem volt hajlandó támogatni, ezért soha nem lehetett azt a támogatást semmilyen javaslathoz megszerezni, ami szükséges lett volna ahhoz, hogy a Házban megfelelően állást foglalhassunk a kérdésben. Szeptember hónapban például, kedves Sepsey képviselőtársaim, az MDF olyan állhatatos volt, hogy meg sem jelent az egyeztető tárgyaláson (Derültség az MSZP soraiban.) , hogy csak egy példát említsek ezek közül. D e nem akarok végigmenni azon, hogy mely pártoknak volt következetes az álláspontja végig és mely pártoknak nem, mert nem akarok most a Ház falai közé egy ilyen vitát behozni abban a helyzetben, amikor végül is egy olyan szituációba manővereztük bele magunk at, hogy miközben mindenki deklarálja, hogy meg akarja oldani a kisebbségek parlamenti képviseletét, ennek most esélye, lássuk be, a májusi választások kapcsán nincsen. Végül is a kormány kénytelen volt beterjeszteni a kormánypártok által egyébként támogat ott javaslatot november hónapban. De megint arra kell emlékeztetnem képviselőtársaimat, hogy a december hónapban lefolytatott általános vita azt a következtetést vetítette előre, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén és a májusi választást megcélozva tö bb frakció, ahogy azt jelezték is a felszólalóik, Alkotmánybírósághoz kívánt fordulni, ezzel viszont bizonytalanná tette volna a májusi általános választásokat, benne természetesen a kisebbségi választást. Ebben a helyzetben került sor a törvény visszavoná sára, és a kormánynak következetes álláspontja volt, hogy október hónapban tartsuk meg a kisebbségi választásokat, és most a választások előtt ennek a törvényi feltételeit teremtsük meg. A kormány javaslata e tekintetben konzisztens volt, ez azonban a mai délelőtti szavazáson elbukott, hiszen nem támogatták a frakciók, egy kivételével, az alkotmány ennek megfelelő tartalmú módosítását. Ezzel viszont előállt az a helyzet, hogy a választójogi törvény és a választási eljárásról szóló törvény között ellentmondá s keletkezett, hiszen a választójogi törvényről azt a módosítást szavazták meg a frakciók, hogy a kihirdetése napján lépjen életbe, a választási eljárásról szóló törvényt, ami megteremtette volna a választójogi törvényhez szükséges eljárási szabályok törvé nyi hátterét, június 1jével tervezte a Ház hatályba léptetni.
