Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 16 (346. szám) - Ivanics István (Fidesz) - a földművelésügyi miniszterhez - "Tervezi-e miniszter úr az ingatlan-nyilvántartásban dolgozók felsőfokú képzését?" címmel - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz):
1443 Köszönöm. A kérdésre dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter úr válaszol. DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselő Úr! T isztelt Ház! A képviselő úr által említett esetek nem kezelhetők egyformán, mivel nem azonos típusú szervezetekről van szó. A Pillér I. Befektetési Alap esetében olyan befektetési alapról van szó, amely az 1993as induláskor meghirdetett módon ingatlanokba fektet. Az ingatlanok értéke, illetve értékesíthetősége erősen függ a piaci viszonyok alakulásától, így természetesen a hozam sem garantálható előre. Az alap azonban - bevételeinek függvényében - rendszeresen fizet hozamot. Mivel a Pillér I. Befektetési A lap, ezért rá a befektetési alapokról szóló törvény előírásai vonatkoznak, ennek megfelelően az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a törvényben előírt módon rendszeresen ellenőrzi az alap működését, illetve helyszíni ellenőrzéseket is végez. Eddig szabál ytalan működésre utaló jelzést nem sikerült földerítenie. (16.10) A Westminster és a City Alapoknál közös jellemzőként elmondható, hogy olyan konstrukció révén jöttek létre, ami az induláskor adókedvezmény igénybevételét tette lehetővé a befektetők számára . A Westminster esetében ehhez még hozzájárult az is, hogy a befektetők a társaság indulásakor opciós díjat is kaptak, ezáltal is külön bevételhez jutottak, mivel a társaságnak lehetőséget nyújtottak arra, hogy a részvényeiket meghatározott időre visszavás árolják. Közös jellemzője a két társaságnak, hogy rájuk a gazdasági társaságokról szóló törvény vonatkozik, e törvénynek megfelelően tulajdonosi ellenőrzés alatt állnak, a részvényeseknek a közgyűlésen, illetve a vezető testületekben van joguk az érdekeik érvényesítésére. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet feladata ezekben az esetekben arra korlátozódik, hogy az információk törvények által megkövetelt nyilvánosságra hozatalát megkövetelje. Az említett tőkeleszállításra azért volt szükség, mert az indul áskori beszámítási érték és a piaci érték eltér egymástól, és ilyenkor a törvény erre kötelezi az érdekelteket. Mindezek alapján azt tudom mondani, hogy a hatósági ellenőrzés rendszeres, de az ellenőrzés önmagában a gazdálkodás nyereségességét természetese n nem tudja biztosítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) Ivanics István (Fidesz) - a földművelésügyi miniszterhez - "Tervezie miniszter úr az ingatlannyilvántartásban dolgozók felsőfokú képzésé t?" címmel ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ivanics István, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszternek: "Tervezie miniszter úr az ingatlannyilvántartásban dolgozók felsőfokú képzését?" címmel. Ivanics István képviselő urat illeti a szó. IVANICS ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! 1991 óta állandóan növekvő igényeket támasztunk a földhivatalok munkájával szemben. Megsegítésük, fejlesztésük véleményem s zerint mindig késve történik. Meghoztuk az ingatlannyilvántartásról szóló törvényt, a feladatok azonban tovább nőnek. Egyre fontosabb tényező lesz a hivatali gárda továbbképzése, szakmai kvalifikációja, ma azonban az ingatlannyilvántartási területen dolg ozóknak nincs felső fokú képzési lehetősége. Legalább főiskolai
