Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 16 (346. szám) - Dr. Dobos Krisztina (MDF) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Van-e esélyegyenlőség a felsőoktatásban?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MAGYAR BÁLINT művelődési és közoktatási miniszter:
1415 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Valóban, az elmúlt évek jelentős bővülését jelentették a felsőoktatásban tanulók számának és az adott népességen belüli arányának. A 80as évek végén az európai lista végén kullogott Magyarország, 1012 százaléka volt az adott korosztálynak felsőoktat ási intézményben, 77 ezer nappali tagozatos, államilag finanszírozott helyen tanuló diák volt a magyar felsőoktatási intézményekben. Az 199798as tanévben ez a szám már 160 ezer, 199899es tanévben a 42 ezres felvételi keretszámot tekintve 166 ezer; most már több mint 25 százaléka lesz az adott korosztálynak felsőoktatási intézményekben, és a 42 ezres keretszámot tartva ez el fogja érni a 30 százalékot, az egyharmados arányt. Ezzel az elmúlt nyolckilenc év folyamán gyakorlatilag Magyarországot bevittük a z európai államok középmezőnyébe. Ez egy hihetetlen nagy esélyegyenlőségnövelő eszköz volt. Ráadásul ez úgy valósult meg egy 1997. októbernovemberi felmérés szerint, hogy az elsősök és a végzősök között az elsőgenerációs értelmiségi gyerekek aránya válto zatlan maradt: 4042 százalék. Ami a határon túli oktatás kérdését illeti: Megpróbáltuk megváltoztatni azt a rendszert, hogy a határon túlról érkezők - egyébként a kinti szakmai szervezetek kérésének megfelelően - teljes képzésben részesüljenek, és ezt a t eljes képzést csökkentettük. Részképzés az, amit a számukra nyújtunk, hiszen így a magyar adófizetők pénzén az eddigi gyakorlattal gyakorlatilag az agyelszívás technikájában és programjában vettünk részt: a Magyarországon teljes képzésben tanulóknak egy je lentős része itt maradt. Utána fogok nézni ennek az ösztöndíjbeli aránytalanságnak. Egyébként a kazah tanulók száma valószínűleg a négyetötöt érheti el - most fejből mondom, mert nem ismerem a pontos számokat , ugyanakkor több mint 1500 határon túli magy ar diák tanul itt. Szeretnénk javasolni és szeretnénk emelni ezeknek a diákoknak a pénzügyi lehetőségét; valószínűleg pénzügyi korlátozás okozza ezt, miközben a másik megállapodást az államközi szerződések szabályozzák. (Taps a kormánypárti padsorokból.) E LNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Viszontválaszra megadom a szót dr. Dobos Krisztinának. DR. DOBOS KRISZTINA (MDF) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Amit a miniszter úr mondott, azzal részben egyetértek, de talán egyetlenegy tényre felhívnám a figye lmet. Az elsőgenerációs gyerekek növekvő vagy stagnáló létszáma a felvett hallgatók közül természetes, ha azonban ennek a struktúráját is megnézzük, akkor például a közgazdasági egyetemen 1993ban 35 százalék volt az elsőgenerációs értelmiségi gyerekek ará nya, ma 5 százalék. Tehát a struktúrában jelentős különbségek vannak; a szegényebb sorsú és elsőgenerációs gyerekek elsősorban a pedagógusképző intézményekbe jutnak be, zömében a főiskolára. A kérdésem azonban mégis lényegében a határon túli hallgatókra vo natkozott. Azt gondolom, miniszter úr, megköszönve azt, hogy utána fog nézni, de legyen szíves ezt megváltoztatni. Úgy gondolom, ennek az a lényege, hogy a határon túl élő magyar hallgatók legalább ugyanolyan ösztöndíjban részesüljenek, mint a kazah, orosz és mongol gyerekek - vagy egy kicsit többen. Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Viszontválasz illeti meg a miniszter urat. Megadom a szót. DR. MAGYAR BÁLINT művelődési és közoktatási miniszter : Tisztelt Kép viselő Asszony! Ami az elsőgenerációs értelmiségiek arányát illeti, az arány egy ilyen bővülés mellett azt jelenti, hogy tízezrével többen jutnak be elsőgenerációs értelmiségi gyerekek a mai felsőoktatásba, mint korábban bejutottak.
