Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 10 (344. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1334 számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/4254/161. és 211. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Szili Katalin államtitkár asszonynak, aki válaszol a vitá ban elhangzottakra. DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most, hogy célegyenesbe ért az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényj avaslat, egy olyan jogalkotási kör zárul le, amelynek utolsó ívét a jelen szabályozás adja. Ebben a ciklusban fogadtuk el ugyanis az állategészségügyről, a vadászatról és a vadgazdálkodásról, a halászatról és a horgászatról, valamint a természet védelméről szóló törvényeket. Az állatvédelmi törvény kiemelkedő jelentőségű jogforrás, mert elsőként rögzíti önálló törvényben az állat és az állattartó, másként fogalmazva a jószág és a gazda kapcsolatát. Nem véletlenül említettem elsőként a jószágot, mert az embe rnek számottevő erkölcsi adóssága van még az állategyedekkel szemben. Ennek jegyében készült el a jelen törvényjavaslat. Az előkészítés folyamatában a kezdetektől fogva részt vettek az állatvédelmi mozgalmak, valamint a tudományos élet képviselői. A törvén y elfogadását segítendő a környezetvédelmi bizottság 1997 novemberében nyílt napot is szervezett "Az állatok életkörülményei Magyarországon" címmel. Véleményem szerint ez nagyon hasznos kezdeményezés volt a törvény elfogadása szempontjából, mert markánsan kirajzolta a jogszabállyal kapcsolatos társadalmi elvárás peremfeltételeit. A benyújtott közel 450 módosító javaslat egyharmadát elfogadtuk, mert azok lényegesen javítottak a törvényjavaslat tartalmán, szerkezetén. Megemlítem azonban, hogy továbbra sincs t ökéletes egyetértés néhány kérdésben. Ezek sorában elsőként a törvény hatályának kérdését említeném. Létezik olyan elképzelés, hogy a hatály megfogalmazásánál elegendő a gerinces állatokra, valamint a különös jogszabályban meghatározott állatokra való utal ás. Ezzel a megoldással nem tudunk azonosulni, hiszen az indokolatlan különbséget tesz az állatfajok és csoportok között, de kodifikációs szempontból sem kezelhető, hogy a törvény hatályát alacsonyabb szintű jogszabály állapítsa meg. A törvény hatálya az állatok felhasználása, alkalmazása, tevékenysége szerint kell hogy meghatározásra kerüljön - gondolok itt gazdasági haszonállatokra, kedvtelésből tartott állatokra, verseny- és sportcélra tartott állatokra. Az állatkísérletek kapcsán felvetődött, hogy a sz építőszerek készítése céljából folytatott állatkísérletek engedélyezése kérdésében mi legyen a követendő eljárás. A kormány amellett foglalt állást, hogy a szépítőszerek előállítása céljából folytatott állatkísérleteket egyértelműen és teljes egészében meg tiltsuk. Ezzel szemben egyes módosító javaslatok teret engednének az engedélyező hatóság mérlegelési lehetőségének, de ez a megoldás a dolog természete folytán teret engedhetne a szubjektivitásnak, ami a jogalkalmazás pártatlansága és objektivitása miatt n em kívánatos. Hangsúlyozni kívánom továbbá azt is, hogy az állatvédelmi jog fejlődése általában is a tilalom irányába mutat. Elvi döntés többek között az is, hogy az állatvédelmi hozzájárulás jogintézménye most ne kerüljön bevezetésre. A kormány ugyanakkor támogatja az állatvédelmi bírság bevezetését, amelynek bevételeit elsősorban az állatmenhelyek létesítésére és fenntartására, valamint a hatósági szervezetrendszer működtetésének fenntartására kell felhasználni. A kormány egyúttal úgy foglalt állást, hogy az állatvédelmi ügyekben állatvédelmi hatóságként - néhány kivételtől eltekintve - az állategészségügyi hatóság járjon el, ideértve az állatkísérletek engedélyezését is. A veszélyes állat tartásának ügyében a települési önkormányzat jegyzője dönt. Az áll atkísérletek létesítését a természet védelméről szóló törvénnyel megegyezően a természetvédelem illetékes állami területi szerve engedélyezze, továbbá ez a szerv jár el a védett és a fokozottan védett állatok védelmének, kíméletének ügyeiben is.
