Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 10 (344. szám) - Dr. Benkő András (MSZP) - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez - "Hogyan ítéli meg a kormány 253/1997. évi rendelete és az épített környezetről szóló törvény 60. § (3) bekezdés c) pontja alapján a külterületi majorok fejlesztésének és... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1312 Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Úgy vé lem, hogy az általam felvetett probléma közérdekű, és feszültségeket okoz mind az építési hatóságok munkájában, mind a 109/1997. FM támogatási rendszer működésében. A kormány 257/1997. számú rendelete 1024. §ai rögzítik, hogy egyes beépítésre szánt terül eti egységeken milyen hasznosítású épületek építhetők, és a rendelet 2630. §ai a beépítésre nem szánt területeken létesíthető épületek építési feltételeit írják le. Konkrét ügyek kapcsán kiderült, hogy a szabályozások a volt állami gazdasági és tszmajor i területekre, amelyek külterületen fekszenek, és kivett művelési ágúak, nem életszerűek. Az említett rendelet 29. §a szabályozza a mezőgazdasági területek beépítési feltételeit, mely szabályok az újonnan létesítendő kisgazdaságok számára elégségesnek tűn ő lehetőségeket biztosítanak, de még közelítőleg sem felelnek meg a nagyüzemi mezőgazdaság által igényelt feltételeknek. Például a terület 3 százalékos beépítésének lehetősége a majorok esetében indokolatlan nagyságú területhasználatot eredményezne, illetv e a már ezt meghaladó beépítettség miatt a továbbfejlesztési lehetőségeket kizárná. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvény 60. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a külterületekre a beépítésre nem szánt területekre vonatko zó rendelkezéseket kell alkalmazni. A helyi szabályozási tervekkel véleményem szerint a vázolt probléma nem kezelhető, mivel azoknak az országos előírásoknak meg kell felelniük, a belterületektől távol fekvő majorok belterületté alakítása pedig nem valószí nű, hogy a jogalkotó szándékát tükrözné. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdasági területek igen jelentős hányadát jelenleg is a szövetkezetek művelik, a volt majorok jelenleg is zömében az ő tulajdonuk, de a hatályos szabályozás ezen majorok fej lesztésére nem nyújt lehetőséget, a mezőgazdasági fejlesztéseket saját tulajdonú termőföld hiányában még a 3 százalékos szabály alapján sem tudják megoldani. A vázolt probléma természetesen nemcsak a szövetkezeti szektort, hanem a majorokat tulajdonló, nag ybani gazdálkodást folytató gazdasági társaságokat és magánszemélyeket is azonos módon érinti. Tisztelt Államtitkár Asszony! Mi a megoldás? (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Szili Katalin kör nyezetvédelmi és területfejlesztési államtitkár válaszol. Megadom a szót. DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A bekövetkezett életviszo ny- és társadalmigazdasági változások szükségessé tették, hogy némely korábban használt fogalmat új tartalommal töltsünk meg. Ez következett be tulajdonképpen a képviselő úr által is említett környezet alakításáról és védelméről, valamint az épített körny ezet alakításáról és védelméről szóló törvény megalkotása során is, amikor a "belterület", illetőleg "külterület" fogalmak új tartalmat kaptak. E két fogalom alapvetően közigazgatási - és nem építésügyi - jelentőségű volt eddig is. Ennek egyértelműsítésére ezért került ismételt bevezetésre a Magyarországon már egyébként korábban is használt "beépítésre szánt", illetőleg "beépítésre nem szánt terület" fogalompáros. A bel- és külterületet mint közigazgatási fogalmat tovább fogja tisztázni a Belügyminisztérium által most előkészítés alatt lévő és a településügyről szóló új törvény. Az építés helyi rendjének kialakítása a településrendezés keretében történik. A helyi rend szabályozása a helyi építési szabályrendelet megállapításával és a hozzá tartozó szabályozá sitelepülésrendezési terv jóváhagyásával következik be. A helyi önkormányzatok a településrendezési tervek keretében külterületen is kialakíthatnak beépítésre szánt területet, ahol elhelyezhetők az ön által is említett majorok, így az önkormányzat elősegí theti a helyi tulajdonosok, gazdálkodók tevékenységéhez szükséges építési szándékok megvalósulását. Mindezekből következik, hogy a beépítésre szánt terület nem feltétlenül kell hogy egyben belterület is legyen. Az ön által felvetett probléma tehát a helyi szabályozással kezelhető. A
