Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
128 Brüsszel, pontosan az Európai Unió központja, ahol még ennyit sem tisztítanak, de ez csak egy furcsa, anakronisztikus helyzet. U gyanakkor úgy vélem, az a megosztottság, ami a főváros, a kerületei, a főváros és kerületei és a környezete között az elmúlt évtizedekben kialakult - és az önkormányzati törvény minden korszerűsége ellenére ezt az ellentmondást nemhogy nem oldotta, hanem n agyon sok további ellentétet hozott létre , mindenféleképpen kijavítandó, és ezért Budapest és környéke egészében véve is területfejlesztési problémaként jelenik meg, hiszen nemcsak a törvény határolja el az agglomerációt önálló régióként, hanem a különbs égek, az együttműködés hiánya is ezt mindenféleképpen igényli, szükségessé teszi. Én tehát ebben a vonatkozásban is azt szeretném mondani, hogy az a paradigmaváltás, amelyre szükségünk van, a másfajta megközelítése a területi fejlődési folyamatoknak és az ország fejlődésének, bizony Budapest térségében is feltétlenül fontos, és azt hiszem - sokakkal ellentétben , hogy igen, határozottan segíteni kell a várost abban, hogy tovább fejlődjön, legyőzze ezeket az infrastrukturális gondjait, bajait, hiszen nem hi szem el, hogy egy fejlett Budapest nélkül az ország bármilyen módon is Európa középpontjává vagy középső részének iránymutatójává tudna válni. S mi több, azt is merem állítani, hogy minden alapvető hétköznapi gond - hogy lefordítsam nagyon egyszerűre: azok a kérdések, amelyek ma az emberek sokaságát is érintik, ami a lakáshelyzettől a közbiztonságig, a köztisztaságig terjed - nem oldható meg egy integráns területfejlesztési magatartás nélkül, hiszen ezek sem közelíthetők meg az elmondott ágazati szemléletbe n. Valódi befejezésként egy kérdésre hadd hívjam fel a figyelmet, amely egyúttal érinti a vidékfejlesztés valamennyi kérdését, az agrárfejlesztést is, a környezetet, a természetvédelmet, de érinti a városmodernizációt is. Nevezetesen ez a területrendezés k érdése. Nagyon szeretném azt, ha képviselőtársaim komolyan foglalkoznának a területrendezés alapvető kérdéseivel, problémáival. Ebben a parlamentben erről még gyakorlatilag nem esett szó. Nincs területfejlesztés világos városrendezési, regionális rendezési tervek nélkül. Világos nyomvonaltervek nélkül nincs fejlesztés. Ezért azt gondolom, hogy mihamarabb a magyar parlament asztalára kellene hogy kerüljön az a néhány kiemelt rendezési terv, az országos területrendezési terv, a Balaton, a budapesti agglomerác ió és azoknak a nagy térségeknek a rendezési tervei, amelyeknek az elfogadása nélkül bizony az egyes térségek értékei és érdekrendszerei sem fogalmazhatók meg világosan. Köszönve a meghallgatást és a türelmet, szeretnék további erőt kívánni ahhoz, hogy ezt a vitát folytathassuk, és nagyon bízom benne, hogy négy év múlva már nem egyedi probléma lesz, hanem valóban, a teljes kormányzati, központi igazgatás és irányítás rendszerét átszövő fogalmi, politikai magatartás lesz a területfejlesztés ismerete. Köszönö m a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm képviselő úr beszédét. Kétperces reagálásra Bársony András képviselő kért szót. Tessék! BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Elnök Úr, köszönöm. Engedje meg a tisztelt Ház, hogy hozz átegyek egy apróságot mindahhoz, amit Baráth Etele elmondott; apróság ebben a vitában, sokkal kevésbé apróság több tízezer embernek. Csak egy belvárosi kerületet hadd említsek, a Terézvárost, ahol a mai lakásállomány 40 százaléka olyan alapvető komforthián nyal küszködik, ahol a higiénés helyiségek, a mellékhelyiségek nem részei a lakásállománynak, hanem közös helyiségek. Ezek több mint százéves épületek, amelyek az ország legfrekventáltabb főútvonalai mentén fekszenek. Ez nem egyszerűen csak területfejleszt ési kérdés hovatovább, hanem ha utalnék arra, hogy a Ház a szociális charta ratifikálása előtt áll a következő néhány hétben, alapvetően érinti az alapvető szociális jogokat.