Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
120 mezőgazdasági jellegű, és ha kimondjuk, ha nem, ha kimondja a kormány vagy ellenzék, ha nem, mindannyian tudjuk, hogy az uniós csatlakozá s felé haladva a mezőgazdaság létszámbeli eltartó képessége csökkenni fog. Tudjuk mindannyian - és ezt ki is kell mondani! Ki kell mondani, mert őszintén kell beszélni a lakossággal! És ha ez így van - márpedig így van, mert ez a vidék földminőség szempont jából is rossz, kedvezőtlen adottságú vidék , akkor kell hogy legyen egy elképzelés arra vonatkozóan, hogy mi fogja eltartani a lakosságnak azt a részét, amely nem tud megélni a földművelésből, a mezőgazdaságból. Annál inkább fontos ez, mert mindannyian t udjuk, hogy a borágazat, amely ennek a régiónak a legfontosabb ágazata, pillanatnyilag mintha... Nem akarok súlyos szavakat használni és nem akarok élesen fogalmazni, azért gondolkodom, de nem tudom megkerülni... A borágazat pillanatnyilag bizonyos erők ke zében megy tönkre. Ezek az erők láthatatlanok, utolérhetetlenek, és nem történnek lépések az ügyben, hogy a helyzet változzon. Szerintem szükség lenne arra, hogy ezeket a lépéseket megtegye a kormányzat. De ha valamilyen oknál fogva mégsem lehet, akkor leg alább gondolkozzunk azon, hogy a kapacitásában csökkenő borágazat helyett mit tudunk ajánlani ennek a régiónak. Ez a másik variáció, és a kormánynak ebben is felelőssége van. Sok mindent mondtam, amik véleményem szerint is - meg úgy gondolom, így érzik tis ztelt képviselőtársaim is - súlyos dolgok voltak. Mindezek ellenére azzal szeretném befejezni a mondandómat, hogy örülök ennek a koncepciónak. Örülök, mert van mivel vitatkozni, örülök, mert van mihez javaslatokat benyújtani. Én remélem, hogy amit elmondta m, azt talán többek meghallgatják azok közül, akik olyan pozícióban, olyan helyen vannak, ahol tenni lehet valamit, és segíteni fognak nekem, nekünk abban, hogy több minden megvalósuljon ebben a nagy térségben, mint amit ez a koncepció tartalmaz. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm képviselő asszony beszédét. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Szigethy István képviselő úr. Megadom a szót. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisz telt Országgyűlés! Aszódi Ilona felszólalásában egy több éve húzódó, sőt hadd mondjam azt, hogy évtizede húzódó problémát érintett, a déli autópálya kérdését. A koncepcióban valóban szerepel hozzávetőlegesen ez az útvonal, M9es útvonal megnevezéssel, amih ez nyilvánvalóan kisebb korrekciók kellenének, hiszen ez a vonal nem teljes egészében fedi le azt a tervet, amiről előbb beszéltünk. Ennek kapcsán szeretném hangsúlyozni, lehetséges, hogy ez a kérdés pillanatnyilag közelebb van a megvalósításhoz, mint eddi g bármikor. A közelmúltban tőkeerős befektető jelentkezett, lakossági igény pedig van erre az építkezésre. Önmagában a déli autópálya kérdése nem új gondolat, már a trianoni határmódosítás után felvetődött a szükségessége, hiszen az országban gyakorlatilag a Budapestről kiinduló sugaras úthálózat maradt meg, a vidéki városokat összekötő országos úthálózat jelentős része a határon kívülre került. Azóta ezt pótolni kellett volna, és ez budapesti érdek is, hiszen ahhoz, hogy én például Zalaegerszegről Szegedre el tudjak jutni, fel kell mennem Budapestre és úgy vissza. Annak érdekében, hogy reális legyen a megvalósíthatóság, én most a térségben érdekelt országgyűlési képviselőkhöz fordulok, mert ha kifejtik azt a véleményüket, hogy erre valóban szükség van gazda sági szempontból, akkor megnyílhat a lehetőség arra - akár még e rövid cikluson belül is , hogy az útügyi törvény megfelelő módosításával korrigálni lehessen azt a jogi hézagot, hogy a magyar jogrendszer jelenleg nem ismeri még a magánautópályák lehetősé gét, ez pedig csak ebben a formában valósítható meg. Én tehát csak szeretném jelezni: lehetséges, hogy ez a kérdés megoldható, úgy tűnik, a reálszférában a feltételek most együttállnak. Ehhez azonban valamiféle jogi változtatás kellene.
