Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 9 (343. szám) - "Az ország közbiztonságáról" szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. BOROSS PÉTER (MDF):
1176 és dühöngésekben van igazság vagy pedig nincs. Ha van igazság, akkor jogos felhasználni, ha nincs igazság, akkor kevésbé. (A jegyzői széket Gulyás József foglalja el.) Csak az a problémám , hogy a mai nap is úgy kezdődött - ez általában a vitákra rányomja a bélyegét , hogy a külügyminiszter úr körülbelül tizenötödször állt fel elmondani ugyanazt Bősügyben egy napirend előtti felszólalásra. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Ugyanaz volt a k érdés! - Ugyanazt kérdezték!) Legalább tizenötször! Nagyon jó volna, ha a jó svádával előadott válaszok mögé tekintenénk, példának tekintenénk e tárgyköri vitára nézve is, hogy mi hangzik el a mondatok között. Ha a kormány szakmai választ akar adni, akkor van itt közlekedési, vízügyi miniszter, vagy ha más, jogászt igénylő választ akar adni, akkor van a kormánynak igazságügyminisztere. Mennyivel jobb lenne, ha tizenhatodszor az hangzana el, hogy mondjuk, az igazságügyminiszter úr megmagyarázná, mi az a je gyzőkönyv, mi az a keretszerződés, mi az a szerződés, mi a parafáció, és nem folytatom tovább. Jó volna, ha már egyszer szakszerűbb válasz hangzana el ebben az ügyben! S ez vonatkozik egyébként erre az inkriminált kérdéskörre is. Belügyminiszter úr tárgyil agos előadásában vázolta az elmúlt négy évet. Tekintettel arra, hogy jelenlegi, múltbéli és leendő belügyminiszter egy szakajtóra való van most éppen a Házban, de legalábbis vagyunk jó páran, azt kell mondanom, hogy mindaz, amit elmondott - vagy annak egy jó része - tárgyilagosabban hangzott, mint amit az ember első pillanatban várhatott volna. Egy dolog azonban feltűnt nekem, mégpedig az, hogy kísért a múlttal való foglalkozás szelleme itt is. Úgy hittem, hogy ez a gyakorlat többszöri figyelmeztetés után c sökkenni fog, de itt nekünk alapvetően '94től kialakult állapotokkal kellene foglalkoznunk. Kénytelen vagyok a megszokottnál precízebben fogalmazni, lévén, hogy tudom, belügyminiszter úr diligenter frekventálta iskoláit egykoron, ezért a százalékszámításs al nyilván tökéletesen tisztában van. (15.10) Azt mondta, hogy 14 százalékkal csökkent a rendőrség részére juttatott összeg. Nem volt időm csak a rendőrségre vonatkozóan ennek alaposabban utána számolni, de van egy sor a költségvetésben: rendőrség, tűzvéde lem és katasztrófaelhárítás, erre a célra az ország 1994ben 72 milliárdot költött. 1998ban 97 milliárd van ugyanezen a soron. Aki ismeri a százalékszámítást, és a '94et száznak veszi, majd utána perget, és tudja, hogy 1995ben 28, 1996ban 24, 1997ben 18 és 1998ban 14 százalékos volt, illetve lesz az infláció, azt is tudja, hogy 215 százalék jön ki; tehát 115 százalékkal magasabb árszínvonallal számolunk, hogy leegyszerűsítve fogalmazzak. Akkor viszont a 97 milliárd a 72nek a 62 százalékos növekményé t fejezi ki. Egészen pontosan, korrigálok: csak 62 százalékát teszi ki a 1994. évi előirányzatnak az 1998. évi. Ilyen körülmények között nem 14 százalék, hanem annál lényegesen több az az arány, amivel visszaesett a rendőrség és az előbb említett kapcsolt részek költségvetési előirányzata. Utána készséggel utánaszámoljuk, de biztos vagyok benne, hogy ez jó. Mikor következett be mindez? Mikor következett be ez a 38 százalékos reálértékbeli ráfordításcsökkenés? Akkor, amikor az egész világ, az általunk ismert világ, Európa, Amerika, felismervén a helyzetet mint korunk nagy problémáját, állandóan növelte az előirányzatot. Nagyon növelte az előirányzatot, sőt választások alkalmával első helyen szerepelt: szigorítás, több rendőr, több előirányzat és így tovább, n em beszélve az ítéletek súlyosbításáról. Ilyen viszonyok között, úgy hiszem, a kormány alapvető tévedésben volt, amikor 1995ben úgy gondolta, hogy egyformán lehet mindenhonnan, következmény nélkül megvonni a költségvetési forrásokat. Szabad legyen utalni arra, hogy most van egy hároméves terv, magam elragadtatással fogadtam ezt a harminciksz milliárdot, amit három év alatt a kormány erre a célra, a rendőrség céljára költ. Hölgyeim és uraim, némi aggályom van: e három évből az első évre 3 milliárd jut; ami ből
