Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 9 (343. szám) - "Az ország közbiztonságáról" szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
1170 szabadságvesztés tartamát, nagyon sok bűncselekménynél felemelte a bíróság által kiszabható alsó határt egy napról egy évre, és sok esetben a büntetések felső határát is megemelte. Ebben a ciklusban megtörtént egy sor olyan törvény - így a magánnyomozásról, a vagyonvédelemről szóló törvény - megalkotása, amelyek a bűnözéssel szembeni k omplex társadalmi fellépés lehetőségét teremtik meg, és amelyek változtatnak azon a szemléleten, hogy kizárólag a rendőrség feladata a polgárok tulajdonának megvédése, az intézmények biztonságának garantálása. Szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét ar ra, hogy nemrégiben történt olyan pénzintézeti fegyveres rablás, ahol a rablást 1 perc 58 másodperc alatt követték el; több mint százmillió forintot vittek el. Nincs a világon olyan rendőrség, amely egy ilyen rablást meg tudna akadályozni. Abban a pénzinté zetben, amelyben ezt elkövették, a becsületes ügyfeleknek is vigyázniuk kell, ha belépnek, nehogy rögtön a széfben kössenek ki, hiszen olyan körülményeket alakítottak ki, ami 1 perc 58 másodperc alatt történő rablást lehetővé tesz. Nem a rendőrség, hanem a pénzintézetek feladata, hogy a védekezést, a biztonsági berendezéseket a fenyegetettség szintjéhez igazítsák. Az elmúlt ciklusban, ebben az 1994től '98ig terjedő ciklusban sor került az új büntetőeljárási törvény megfogalmazására is. Számunkra, szabadde mokrata képviselők számára örömteli, hogy annak a közbiztonsági csomagnak a döntő része, amelyet néhány héttel ezelőtt valamennyi frakció figyelmébe ajánlottunk, belekerült a büntetőeljárási törvénybe. Örömmel tapasztaltuk azt, hogy elfogadta a tisztelt Há z múlt kedden a szavazás során, hogy a tetten ért elkövetők esetében kötelező legyen a bírósági előállítás, tehát ha valakit tetten érnek bűncselekmény elkövetésekor, akkor 15 napon belül a hatóságoknak kötelessége lesz bíróság elé állítani. Örülünk annak, hogy elfogadták azt a javaslatunkat, amely az elsőfokon kiszabott három évi szabadságvesztés esetén ügyészi indítványra kötelezővé teszi az előzetes letartóztatás elrendelését. Ez egyben válasz is arra a felvetésre, amit Áder János mondott a hosszú tartam ú szabadságvesztések után szabadlábra helyezett elkövetőknél. Örömünkre szolgál, hogy a tisztelt Ház és a kormány is elfogadta azt a felvetésünket, hogy az új büntetőeljárási törvény tanú- és sértettvédelemre vonatkozó rendelkezései ne 2000. január 1jén, hanem minél hamarabb, lehetőleg még ez év őszén hatályba lépjenek, mint ahogy remény van arra, hogy a szintén már szóba került fedett vállalkozás és fedett rendőri tevékenység jogi keretei ez év őszétől már teljes körben a rendőrség rendelkezésére állnak, hiszen a büntetőeljárási törvénnyel együtt a Ház módosította a rendőrségi törvényt, és mindazok a szabályok, amelyek mindeddig hiányoztak, bekerültek a rendőrségi törvénybe. Örömünkre szolgál az is, hogy ugyan a törvényalkotás még nem fogadta el azt a java slatot, amely a fegyveresen elkövetett bűncselekmények szigorúbb szankcionálását szolgálja, de a kormány által a múlt héten elfogadott határozatba bekerült ez a gondolat, bekerült az az SZDSZes elképzelés, hogy a fegyveres bűnözés növekedésére úgy reagálj on a kormány, ami lehetővé teszi egyfelől a büntetések szigorítását, másfelől az illegális fegyverek begyűjtését. Megítélésünk szerint ezek a törvényalkotási lépések hatékony, hatásos választ adnak a bűnözés növekedésére, hatásos választ adnak a közbiztons ág romlására. Amikor a törvényalkotás felelősségéről beszéltem, hangsúlyoztam azt, hogy a törvényalkotóknak különösen szembesülni kell a tényekkel, és engedje meg a tisztelt Ház - ugyan a statisztikák megkérdőjelezhetőségéről már szó volt , hogy néhány st atisztikára utaljak én is. Amikor a kilencvenes évek elején, 1989 és 1991 között megduplázódott az egy év alatt elkövetett bűncselekmények száma - a kilencvenes évek elejére ez a folyamat jellemző volt , akkor nem a rendőrség kutatói, hanem független inté zmények kutatói vizsgálták a bűnözés alakulását. Összeállítottak egy táblázatot, amelyben megvizsgálták a jelentősebb európai városok bűnügyi fertőzöttségét, így Párizs, London, Bécs, Hamburg, Isztambul és Budapest bűnözési helyzetének alakulását vizsgáltá k. Ennek a vizsgálatnak az eredményét egy grafikon ábrázolja, amely grafikonon a rövidebb vonalkák a nyugateurópai városokat jelzik. (Felmutatja.) Londonnál mínuszban szerepel ez a változás, a leghosszabb vonal Isztambult, a második leghosszabb Budapestet jelzi. Ez tehát a kilencvenes évek elején a bűnözésben bekövetkezett változás volt. Ezekben az években Budapesten
